Bevezetés a filozófiába
-
reflexió:
rákérdezés
o
végső
kérdések területe: lét, ember, lélek, erkölcs
o
mindig
a kérdés a fontosabb, állandó újrakérdezés
-
önreflexió
o
csak
a folytonos kérdezés: radikális szkepticizmus
o
vannak
bizonyosságok is, azért kérdezünk, hogy legyen bizonyosság: korlátozott
szkepticizmus
-
Bölcselkedés:
Sofia -> szofisták
o
eredetileg
kézművességre, később szellemi rátermettségre utal
-
Pitagorasz:
o
a
szofisták önteltek, csak szeretika bölcsességet, de nem bölcsek
o
ellentét
a szofisták és a filozófusok között
§ a szofisták önteltek, öncélúan
okoskodnak
-
Thalész
o
természetfilozófusok:
magyarázat keresése a kozmoszra
o
természetfilozófusok
vs. társadalomfilozófusok
§ „mindennek mértéke az ember”
-
Szókratész
o
szofisták
örökös kételkedése: semmit nem tudunk
o
„ha
tudom, amit nem tudok, az is tudás”
-
a
szofisták lettek dominánsak
-
a
bölcsesség több mint okosság
o
szellemi,
erkölcsi tartás
o
a
bölcseknek tanítaniuk kell a bölcsességet
-
a
filozófia egyre személytelenebbé válik
-
Platón
és Arisztotelész
o
megalapozott
elmélet kialakítása a világról
o
rendteremtés
a világban
o
hatás
a középkori európai gondolkodásra
-
a
filozófia a teológián belül fejlődött
-
alapkérdés:
Hogyan üdvözülhet az ember?
-
az
újkorban felerősödik a kételkedés (Descartes)
-
a
filozófia komoly tudománnyá válik
o
nagy
változások tétele
§ bölcsesség szeretete ->
tudományelmélet
§ a modern filozófia komoly tudomány
o
kis
változások tétele
§ alapvető kérdés a bölcsesség, csak
más jellegű
§ végérvényes tudás megszerzése
§ Hol vannak a tudomány határai?
-
a
filozófusok folyamatos kompetenciavesztésének története
-
csak
a saját inkompetenciáját illetően kompetens
-
rendszerezési
módok
o
részterületek/részdiszciplínák
§ metafizika
§ ontológia (lételmélet)
§ ismeretelmélet
§ etika
§ logika
§ természetfilozófia
§ történetfilozófia
§ társadalomfilozófia
§ antropológia/embertan
§ politikai filozófia
§ jogfilozófia
§ vallási filozófia
o
az
idő folyamán lassan különülnek el
o
önálló
módszertan, kutatások
-
Mi
lehet a célja a filozófia művelésének?
o
filozófia
mint életforma
o
filozófia
mint életbölcsesség
o
filozófia
mint tudomány
A filozófia mint
életforma
-
Szókratész,
Diogenész
-
cél
a saját személyiség formálása (erényeken gazdag, kiválóság jellemzi)
-
tanácsadás,
másik emberhez való fordulás
-
elismerik
a filozófia tekintélyét
-
Hogyan
éljünk? (etika)
-
stabil
személyiséggel kell rendelkezni
-
belső
instancia tartsa egységben az életét
-
mutatja
az autonómiát
-
Nietzsche,
Kierkegaard
-
tudásra,
bizonyosságra, igazságra való törekvés (vallomásirodalom)
-
az
intellektuális tevékenységnek alárendelődik a testiség
o
szabadság
= uralkodás a testiség felett
-
érzelmekkel
való viaskodás, érzelmek uralására való koncentrálás
-
arra
törekednek, hogy jelen legyenek a világban
o
nem
a múlttal vagy a jövővel, hanem a jelennel foglalkoznak (pl. írásellenesség)
A filozófia mint
életbölcsesség
-
a
mindenkori jelen problémái iránti érdeklődés
-
a
filozófia társadalmi feladata
o
Platón:
a filozófusok ismerik az örök rendet, ők irányíthatják a társadalmat
-
társadalomfilozófia
művelése
-
történelemfilozófia
-
a
valóság fogalmi rekonstrukciója
o
bemutatja
a valóságban a cselekvésmódok alternatív voltát
o
tanítás:
az embereknek felelősségük van a választásban
-
a
modern kor nagy eszméi, jelentős kérdések a filozófusok számára
o
tudományos/technikai
civilizáció megteremtése
§ Bacon: a tudományos és technikai
haladás együtt jár a humánum növekedésével, a társadalmi haladással
§ tudományos tudás: objektív,
értékmentes, egzakt igazságra való törekvés
§ a tudomány militarizált tudástípus,
kb. 40 százaléka katonai célú
§ Bír-e a tudomány társadalmi
hasznossággal?
§ tudomány és nyilvánosság (titkos
katonai kutatások)
§ Mindenki által hozzáférhető, mindenki
által használható?
· a speciális nyelv miatt nem
· csak a szakértők által kritizálható
relevánsan
§ a tudomány kontrollja belterjes
§ a tudomány a modern korban mint
domináns tudásforma jelenik meg
§ egyes kutatások nem értékmentesek
· az objektivitás, egzaktság,
értékmentesség elvei a tudomány igazolásának, nem pedig a valóságos tudomány
működésének a leírása
§ felerősödő tudományellenesség
o
a
természet uralásának eszméje
§ Bacon: az ember csak akkor uralhatja
a természetet, ha tiszteli
§ Descartes, Galilei: cél a természet
technikai reprodukálása, nem kell tisztelni
§ a természetet pazarlóan használja az
ember
§ az ember természetének kérdése
§ a természet a modern kultúrában
elvesztette normatív erejét
· a természetből fakadó normatív erő
kifejeződött
· eleve adott dologként tekintettünk rá
· elmosódik a természetes és a művi
közötti határ
o
létre
kell hozni az embert mint racionális lényt
§ nevelés által az ember racionális
lénnyé formálható
§ alapvetően az ember egyáltalán nem
racionális lény
o
történelem
§ a társadalom fejlődésének,
előrehaladásának közege
§ Vico (olasz filozófus)
· a filozófiának a történelemmel kell
foglalkoznia
· csak az 1700-as években jelenik meg
· van természettudomány és
történelemtudomány
· az ember csak azt ismerheti meg, amit
ő maga hozott létre
§ az emberi társadalom halad előre az
üdvözülés irányába (üdvözülés-történet)
§ a felvilágosodás az
üdvözülés-történet szekuláris változata
§ XIX. század: a jövő nem biztosan a
racionális társadalmi rend (anti-utópiák: Szép új világ, 1984)
o
Modernségnek
nevezhető-e a kor, amiben élünk?
§ posztmodernség vs. modernség
· Leírhatjuk-e még modernként a jelent,
vagy már posztmodern?
· Jó-e a modernség maradása vagy a
posztmodernné alakulás?
A filozófia mint
tudomány
-
professzionális,
akadémiai módon műveli
-
tudományosság
a követendő minta
-
kezdetben
a tudományos gazdálkodás a filozófián belül zajlott
-
bizonyítható,
megalapozott tudás
-
Platón
Akadémiája
o
a
filozófus különbözteti meg az igazi tudást a vélekedéstől
-
a
középkorban a filozófia és a tudomány szempontjából alapvetőek voltak az
egyetemek
o
arisztotelészi
filozófia
-
később
különböző kánonok jelentek meg az egyeteken
-
az
újkori természettudományok egyetemeken kívül jöttek létre
-
társadalomtudomány,
gazdaságtudomány megjelenése
-
a
filozófia reakciói:
o
Kant:
a filozófia megalapozó, de a matematika és a mechanika is ugyanolyan
létjogosultsággal jellemezhető önálló tudományként
-
egyetlen
feladat a kutatás és a tudomány egységének megteremtése
-
a
XX. század elején két filozófiai kultúra jelent meg
o
angolszász
(analitikus) filozófiai kultúra
§ természettudomány és matematika
alapján orientálódik
o
német
(megértő) filozófiai kultúra
§ társadalmat vizsgáló tudományok
-
aki
a filozófiát tudományként űzi, nem úgy tekint rá, mint személyiségét formáló dologra
-
ismernie
kell z aktuális elméleteket, adatokat, kutatásokat
-
hozzákapcsolódik
a mások által megfogalmazott problémákhoz
-
a
kollektív tudásfolyamhoz járul hozzá
-
egyre
kevésbé publikálnak monográfiákat
-
konferencia-előadásokat
gyűjtenek, tanulmányokat közölnek
-
nem
végérvényes igazságot közölnek, vitákkal közelednek az igazsághoz
-
a
filozófiai tudás pozícióhoz kötött
o
pozíció:
világnézet (pl. idealista, materialista, nominalista)
o
a
filozófia ezért nem válhat teljesen tudománnyá, mert befolyásolja a filozófus
világnézete
-
többet
mutatnának fel a szaktudományokhoz képest
-
interdiszciplináris
gondolkodás
-
a
tudományos filozófia területei az elmúlt 100 évben
o
tudományfilozófia
o
ismeretelmélet
(Milyen módon ismerjük meg a világot?)
o
egzisztencializmus
(szerintük a filozófia nem tudomány)
o
marxizmus
(önmagát nem tudományként definiálta)
A filozófiatörténet
kérdése, filozófiai munkák csoportosítása
-
tudománytörténet/filozófiatörténet
ugyanaz-e
-
a
tudománytörténetben a régi tudás elavult tudásként jelenik meg, ami csak történeti
szempontból érdekes
-
a
filozófiatörténet kettős tudást közvetít (egyfelől elavult, másfelől ma is
megismerésre érdemes)
-
a
filozófiatörténet tanulmányozása jó bevezetés a filozófiába
-
a
filozófia tanulmányozásához ismernünk kell a korabeli szellemi életet és
társadalmat, értelmeznünk kell a szövegeket
-
fontosak
a filozófiatörténeti közvetítőmunkák, de ezek nem feltétlenül objektívek
-
doxográfia:
beszámoltak a filozófusok gondolatairól, rendszerezték a filozófusok tanait
-
Diogenész
10 könyvében (A filozófusok élete) foglalta össze a görög filozófiai életet, az
addig élt görög filozófusok nézeteit
-
később
megjelenik a kommentár műfaja (teológián belül)
o
leegyszerűsítve
átfogalmazták az alapszöveget
o
Aquinói
Szt. Tamás újította meg
§ elválik az alapszövegtől
§ valóban értelmezi az alapszöveget
-
csúcspont
a felvilágosodás időszaka
o
a
filozófusok gondolataira mint haladásra tekintettek
o
a
történetírás filozófiai problémákkal foglalkozik
o
Hogyan
vált az ész dominánssá a világban?
-
komoly
vetélytársak: romantika és historizmus
o
historizmus:
minden gondolkodó a saját korának terméke
-
a
filozófiai munkák csoportosítása
o
a
csoportosítás másodlagos feladat, a szerző nem törekszik rá, hogy egy csoportba
illeszkedjen
o
doxográfia
§ jelentős részük ide sorolható
§ feltételezzük, hogy minden filozófus
egyforma mélységgel foglalkozott a problémákkal
· ez egyáltalán nem jellemző a
valóságban
· Arisztotelészt például nem érdekelte
a történelem
§ a legnagyobb hátrány a pontosságra
törekvés
§ a filozófusok közötti különbségeket
elvetik
§ a filozófiai munkák alacsonyabb
szintje
o
racionális
és történelmi rekonstrukció
§ történeti: vizsgált filozófus saját
korszakának rekonstrukciója
§ racionális: intellektuális játék: a
régi kor gondolkodója mit mondana ma?
§ a kettőt egyesek szerint együtt kell
művelni
o
szellemtörténeti-filozófiatörténeti
írás
§ Mi alapján érdemes valami a
figyelmünkre?
§ újféle kérdéseket tettek fel, újféle
területeket nyitottak meg
§ megalkotta a nagy gondolkodók
kánonját
§ akivel pl. Hegel foglalkozott, azzal
foglalkoztak az utódok is
§ egyesek szerint szükséges az
értelmiséggel is foglalkozni
· nyersanyagai lehetnek a
filozófiatörténet revíziójának
o
hermeneutika
§ magyarázat/értelmezés művészete és
módszere
§ Milyen módon tudjuk megérteni a
szövegeket?
§ a vizsgálódás már a görög korban is
megindult
§ Gadamer német filozófus: Az igazság
és módszer c. könyv
· a filozófusok számára tanulságos, ha
két filozófián kívüli területet megnéznek (vallás és jog)
· a szöveget csak akkor tudjuk
megérteni, ha alkalmazni próbáljuk
§ Arisztotelész poétikája: hogyan tudunk
helyesen értelmezni irodalmi szövegeket?
· nyelvtani szabályok alapján értelmezi
· a hermeneutikának ezzel elindult egy
ága, a filozófiai hermeneutika
· másik ága a teológiai hermeneutika
· a két ág függetlenül alakul ki
egymástól
· alapvető a grammatika fontossága
· fontos, hogy melyik szöveget hogyan
kell értelmezni
o
szent
szöveg vs. profán szöveg
o
ez
egészen az 1900-as évek elejéig működött
§ a reneszánsz a filozófiai
hermeneutikának, a reformáció a teológiai hermeneutikának adott lendületet
§ Kálvin határozottan képviselte, hogy
mindenkinek magának kell értelmeznie a szövegeket
§
a XIX. század elején történt az egyesítés: Schleiermacher filozófus-teológus
·
megalkotta az univerzális hermeneutikát
·
ugyanazokkal a szabályokkal kell értelmezni a profán és a szent
szövegeket
·
grammatikai szabályok + pszichológiai mozzanat
o a szöveg szerzőjének lelki életét kell felfogni
o pszichológiai hermeneutika
o minden ember három alapvető tulajdonsággal
rendelkezik (akarat, ész, értelem)
§
ezek mindenkiben jelen vannak, csak az arányok mások
§
minden ember képes megérteni minden embert
§
így élhetjük bele magunkat az alkotó folyamatba
·
a megértés folyamata Schleiermacher szerint befejezhetetlen
o körkörösség, körbejárás (hermeneutikai körkörösség)
·
a szöveg és a szerző személyiségének viszonya
o szövegeket olvasunk a szerzőtől, úgy jobban
megérthetjük
o ha újraolvassuk, úgy jobban érthetjük
§
Dilthey: módosította Schleiermacher gondolatait
·
az individualitás kibonthatatlan
·
a személyiség belső magjához nem juthatunk el
·
el kell felejteni a szerzőt mint individuumot
· a szerzőt egy történelmi korszak
reprezentánsaként kell vizsgálni
· történelmi látásmód behozatala
§ XX. század
· az 1920-as években Heidegger
hangsúlyozta: a hermeneutika nem csak módszer, hanem az emberi létet jellemzi
o
sokkal
tágabban fogja fel
o
a
hermeneutika a világhoz való viszony
o
az
embereknek előzetes létmegértése van
§ mindennapi homályos, nem tisztázott
tudás
§ benne vagyunk a létben, van valami
homályos tudásunk
· Gadamer szerint gondolkodásunk
hagyományokba ágyazódik
o
akkor
érthetők meg a szerzők, ha a két hagyományvilág találkozik
o
dialógus
a hagyományvilágok között
o
az
alkotó személyisége háttérbe szorul
o
fontos
a saját helyzetünk ismerete
Szókratész
-
elsődlegesnek
tekintette a szóbeliséget
-
gondolatait
tanítványai, pl. Platón jegyezték le
-
etikai
racionalizmus: ha az ember tudja, mi a jó, akkor úgy is cselekszik
-
dualista
felfogás: 2 elemre vezette vissza a világ történéseit
o
mozdulatlan,
örök, változatlan anyag
o
külső
megformáló erő
-
a
daimonion (belső hang) vezeti őt
-
bábáskodó
módszer: Szókratész a „gondolatok bábája”
o
kérdésekkel
tereli tanítványait a következtetés irányába
o
a
beszélgetőtárs is tud mindent, csak emlékeztetni kell rá
o
álbeszélgetések:
Szókratész már a beszélgetés elején tudja annak kimenetelét
-
szkepticizmus:
„tudom, hogy semmit sem tudok”
-
kérdései
nevelő, tanító jellegűek
-
a
kérdés eszköz a pozitív tudáshoz
Platón
-
az
első filozófus, aki rendszert alkotott
-
négy
életszakasz
o
Szókratész
befolyása
o
saját
elképzelések, ideaelmélet (átmeneti szakasz)
o
Az
állam
o
öregkori
dialógusok
-
dualista
o
önmozgásra
képes anyag (de kaotikus mozgás!)
o
világformáló
istenség (ész + lélek)
§ lélek: gondolkodó, akaró, vágyakozó
-
vitatkozás
a szofistákkal (relativisták) és a természetfilozófusokkal (materialisták)
-
ideatan
o
ami
körülöttünk van a világban, mindennek van őse, ideája
o
amiben
élünk, az csak másodlagos világ (árnyékvilág)
o
ideák
ideája: legfőbb jó
o
ebből
következik Platón művészetellenessége
o
az
emberi lélek halhatatlan, a test születése előtt az ideákban volt
o
lehetséges
megismerni az ideákat: visszaemlékezés
o
örök,
változatlan szavak (pl. fa fogalma) az ideák világából jönnek
§ általános változatlanság
o
a
visszaemlékezés révén általános tudáshoz jutunk
§ deduktív: az általános fogalomból
indulunk ki
o
megismerés:
megkülönböztetéssel
o
mesterség:
alkotó vagy szerző
§ szerző: csere vagy kézre kerítés
által)
-
ideális
politikáról való gondolkodás: eszményi polisz
o
filozófusok
(az ő lelkük tovább volt az ideák világában, 50 évnyi tanulás a 20 helyett)
o
katonák,
őrök
o
kézművesek,
földművesek
o
hármas
tagolás:
§ filozófusok: ész-gondolkozó
§ katonák, őrük: akaró lélek
§ kézművesek, földművesek: vágyakozó
lélek
o
harmonikus
egész: igazságosság (mindenki a helyén van)
§ nagyon fontos a nevelés (nem a
család, hanem a közösség és az állam feladata)
§ a filozófusoknak, a
katonáknak/őröknek nincs magántulajdona
§ egységes nevelés
Arisztotelész
-
Platón
tanítványa
-
Főbb
művei
o
Metafizika
o
Fizika
o
A
politika
o
etika
o
Poétika
o
Retorika
o
Organon
-
Metafizika
o
a
létezés általános kérdései, absztrakt problémái
o
az
első filozófia, kiindulópont
o
tudás
§ poétikus (mesterséges)
§ praktikus (társadalmi élet
szempontjából alapvető)
§ elméleti (metafizikai, fizikai,
matematikai)
o
10
kategória minden létezőre
§ 1: szubsztancia (önállóan létezik)
§ 2-10: attribútum (önállótlan, a
szubsztancia lényeges tulajdonsága)
o
minden
létező dolognak négy oka van
§ anyagi ok
§ formai ok
§ ható/mozgató ok
§ cél ok/célra irányultság
o
a
világot a célszerűség hatja át
o
formák
formája: kívül van ezen a világon („mozdulatlan mozgató”)
o
van
egy Hold alatti és Hold feletti világ
§ a Hold feletti világban van Isten, a
„mozdulatlan mozgató”
-
Organon
o
logikája
az 1920-as évekig meghatározó
o
kétértékű
logika: egy állítás igaz vagy hamis
o
logika:
helyes gondolkodás művészete
o
három
kiindulópont (tétel)
§ identitás
§ ellentmondás tilalma
§ kizárt harmadik esete
o
megfelelő
állítás: legalább 2 fogalom
§ pl. A táska fekete. -> vagy igaz
vagy hamis
o
általános
tényezőkből megfelelő következtetés
§ szillogizmus: helyes következtetés
tana
· minden ember halandó -> főtétel
· Szókratész ember -> altétel
· Szókratész halandó ->
következtetés
o
következtetés
igazsága
§ a logika csak a nyelvi kifejezésekkel
foglalkozik
§ axiomatikus eljárás (igaznak vesszük,
de nem vizsgáljuk)
§ deduktív modell (kiegészül egy
induktív résszel, cél a deduktív modellhez jutás)
o
az
emberi lélek részei
§ befogadó, passzív (benyomások, tapasztalatok
-> általánosítunk)
§ tevékeny, aktív ->absztrakció
fogalma, elvonatkoztatás, lényeget megmutató beszéd)
o
a
görögöknél a lélek a gondolkodással szoros kapcsolatban van
§ vegetatív, állati és emberi
o
a
lélek halhatatlansága: tevékeny, aktív rész
-
Etika
o
az
erkölcs a praktikus tudáshoz kapcsolódik
§ tennünk kell, ami helyes: a hagyomány
és a szokások közvetítődnek (erélyes élet)
o
cél
a boldog élet
§ arany középút megtalálása, nem jók a
szélsőségek
· pl. vakmerő – gyáva -> bátor
-
Politika
o
államformák
(mind a 3 lehetséges)
o
államformák
és rossz változataik
§ monarchia -> türannisz
§ arisztokrácia -> oligarchia
§ politeia -> demokrácia
Szent Ágoston
-
főbb
művei
o
Isten
országa
o
Szentháromság
-
boldogság
-> igazság megtalálása
o
van
lelkünk, képzeletünk, belső személyiségünk -> kételkedhetünk -> Descartes
o
a
lélek elmélyült elemzése (XIX-XX. századi pszichológia)
-
Isten
fejlődésre képes dolgot teremtett, a világ fejlődik és változik
o
evolúcióelmélet
-
Vallomások
című mű
o
idő-probléma
vizsgálata
§ a jelen kiemelése (a múlt az
emlékezés, a jövő a vágyakozás)
-
Mi
volt, mielőtt Isten megteremtette a világot?
o
az idő a teremtés előtt nem értelmezhető
-
Szentháromság-vita
o
ariánusok:
Jézus emberi természetű
o
sajátos
monoteizmus: Atya+Fiú+Szentlélek (jézus isteni természetű)
-
donatistákkal
folytatott vita
o
donatisták:
aki megtagadja a hitt, az bukott ember
o
katolikusok:
bűnbocsánattal visszatérhet az egyházba az ember
o
Ágoston
szerint a donatisták önteltek, isteni szerepben lépnek fel
o
az
egyház egy kevert test, amiben jók és rosszak is vannak
-
Az
Isten országáról című mű
o
Miért
bukik Róma?
§ azért, mert elhagyta régi isteneit,
vagy azért, mert nem állt elég erősen a kereszténység mellé
o
két
féle hatalom
§ önszeretet (evilági állam)
§ Isten szeretete (isteni állam) ->
egyház mint hírnök
-
kegyelemtan
o
nem
jutalom, hanem ajándék (vagy megkapjuk vagy nem)
o
előre
kiválasztott emberek (predesztináció tana)
o
ezt
az egyház nem fogadja el, mivel eltűnik az erélyes életre való motiváció
o
az
ember tökéletlen lény, kicsi Istenhez képest
o
az
üdvözüléshez isteni segítség kell
Aquinói Szent Tamás
-
főbb
művei
o
Summa
teologica
o
Summa
contra gentiles
-
a
rendszerezés célja, hogy lehessen tanítani
-
a
filozófia az ész igazsága -> a hit igazsága az elsődleges -> kettős
igazság elve
-
a
hit az ész felett áll
o
ész:
lehetőség a világ megismerésére -> a következtetések révén ismerhetjük meg
istent -> rend megteremtése a világban
o
a
megismerés objektív
-
kommentár
(értelmezés) elválasztása az alapszövegtől
-
szöveg
értelmezése
o
Milyen
ellenérvek jövetnek szóba?
o
tekintélyre
való hivatkozás
o
saját
álláspont kifejtése
o
ellenérvek
megcáfolása
-
etika
o
hinnivalók
ismerete
o
kívánnivalók
ismerete
o
tennivalók
ismerete
-
jog
o
Isteni
törvény
o
természeti
törvény
o
ember
által hozott törvény
o
ezek
sosem állhatnak ellentétben
o
ember
§ természetből való normativitás
§ lélekből fakadó normativitás
-
organikus
társadalom-felfogás
o
az
egyén szervesen illeszkedik a társadalom szervezetébe
-
államberendezkedés
o
jó
változat sok ember uralma estén: alkotmányos demokrácia
o
szimpátia
a királysággal
-
Summa
teologica – istenérvek
o
Az
ész alapján hogyan következtethetünk Isten létezésére?
§ mozgatás (első mozgató = Isten)
§ létrehozó ok (első ok = Isten)
§ létezés lehetségessége és
szükségessége (létező, ami csak létezni tud = Isten)
§ dolgok minőségi fokozata (legmagasabb
minőség = Isten)
§ dolgok kormányzása (célkitűző tudat =
Isten)
o
istenérvei
sok kritikát kaptak, ő maga nem tartotta ennyire fontosnak őket
Canterbury Szt. Anzelm
-
ontológiai
istenérv
o
ha
el tudjuk képzelni Istent mint legtökéletesebb létezőt, akkor Isten létezik
o
isten
fogalmi létéből következtethetünk a reális létére
o
Kant:
fogalmiból nem lehet a reálisra következtetni
o
Descartes
újra feleleveníti
§ mi tökéletlenek vagyunk
§ Isten eszméje velünk születik,
reálisan is létezik
Francis Bacon
-
ismeretelméleti
kérdések, tapasztalatból való kiindulás (empirikus)
-
nem
foglalkozik ontológiai témákkal
-
a
filozófusok az ismeretelmélet felé fordulnak (tapasztalás)
-
filozófiai
művek
o
Esszék
§ Igazságról, Ifjúság és Öregség,
Méltóságról és Hírnévről
§ irodalom és tudomány közti műfaj
§ erkölcs kérdése
§ Machiavelli hatása
o
Novum
organum (Új módszer)
§ tudományos és filozófiai gondolkodás
megváltoztatása
§ új ismeretelméleti program
o
Új
Atlantisz
§ a tudósok irányítják a társadalmat
-
ismeretelmélete
(Novum organum)
o
a
filozófus olyan, mint a méh (gyűjt és rendszerez (kísérletezés)
o
kritikai
rész: Arisztotelész
o
pozitív
kifejtés: ajánlat Arisztotelész filozófiája helyett
o
idolumok
problémája (ködkép, térképzet)
§ az idolumok megismerésünk gátjai, le
kell győzni őket
o
négy
tévedésforrás
§ törzsi
· antropomorfizmus -> az embereke
jellemzőit rávetítjük a dolgok természetére
· az értelem hajlamos ott is
szabályszerűséget látni, ahol nincs is
· azokat a példákat nézzük, melyek
alátámasztják a hipotézisünket
· analogikus gondolkodás: ismeretlen
helyzetre rávetítjük az ismert helyzet jellemzőit
· az értelem nyugtalan (túlzott
általánosításra való hajlam -> tévedések)
· az érzelem és az akarat súlyos
befolyásoló tényező
· ne szárnyaljon a képzelet, ne
ugorjunk az általánosra (ne legyenek axiómák, vagyis általános tételek)
§ barlang
· Platón
· konkrét személyiségből következő
téveszmék
· személyiségünk végletességre
hajlamos, középutat kell találni
§ piac
· nyelv, emberi társulás
· piaci kommunikáció: valóság és nem
való dolgok közti távolság
· beszélünk a nem létezőkről (pontatlan
kifejezések, rosszul használt szavak)
· nem használunk nem létező szavakat
· pontos megfogalmazások
§ színház
· filozófiai hagyomány
· a kitalált világot valóságos
világként mutatja be
· a saját kitalációt mutatja be
valóságként
· elvetendő a
o
szofisztikusság
(kevés tény alapján elmélkedik)
o
empirikusak
(kevés kísérlet)
o
babona
(teológiát filozófiába keverik)
· minden zavar oka a dogma és a devóció
o
dogma:
axióma, általános tételek, melyeket nem bizonyítunk
o
devóció:
általános tételből az egyesre levonunk következtetést
· indukció: egyes dolgokból indulunk ki
-> általános következtetések -> megfigyelés -> hipotézisek fogalmazása
-> kísérletek -> következtetés -> újraellenőrzés
René Descartes
-
racionalista
o
az
ész révén a világ megismerhető
o
hitt
a velünk született eszmékben
-
racionális
metafizika
o
a
skolasztika fogalmát használták, de átértelmezték
o
a
rendszerük rekonstruálható
§ három alapvető létviszony
· racionális pszichológia (ember
jellemzői)
· racionális kozmológia (világ)
· racionális teológia (Istennel való
foglalatosság
o
az
ember és a világ harmonikus bomlása
o
Miként
tudunk találni bizonyosságot?
-
ontológia
(lételmélet)
o
szubsztancia:
olyan dolog, ami úgy létezik, hogy a létezéséhez másra nincs szüksége
o
monista,
dualista, trialista
§ egy szubsztancia van: Isten (végtelen
szubsztancia)
§ 2 teremtett szubsztancia: gondolkodó
dolog (res cogitans) és kiterjedt dolog (res extensa)
§ Isten a közvetítő a két szubsztancia
között
o
a
filozófia autonómiája felerősödött
o
felerősödött
a lét autonómiája Istennel szemben
-
Értekezés
a módszerről
o
igazság
kutatása
o
átvette
a reneszánsz szkeptikusainak az érveit, de másképp használta (biztos tudáshoz
jutás)
o
argumentumok
§ illúzió-argumentum
· az érzékelésünk bizonytalan
· ugyanazt a dolgot különböző
érzékszervekkel máshogy érzékeljük
· egy időben különbözően érezhetjük
ugyanazzal az érzékszervvel
§ álomargumentum
· almunkban nem tudunk róla, hogy
álmodunk-e
§ démonargumentum
· Honnan tudjuk, hogy a valóságból
származnak-e a képzeteink?
§ fundamentum-argumentum
· az ész és az érzékelés nem adnak
bizonyosságot
· Cogito, ergo sum!
o
a
kétely korlátozott
o
mindenben
kételkedünk, de a kételkedésben nem
§ kritérium-argumentum
· szkeptikusok
o
igazság-kritérium
§ minden állítás igaz, ha ugyanolyan
állítással látjuk be, mint a „Cogito, ergo sum!”-ot (igazság-kritérium: Isten
garantálja)
-
megismerés
módszertani szabályai
o
igaz
= világos (nyilvánvaló) és határozott (biztos tudás el van határolva) tudásunk
van
o
ha
valamit vizsgálunk, részekre kell bontani
o
mindig
azzal a résszel kell kezdeni, amelyik könnyebb
o
a
vizsgált részeket újra egészként kell figyelembe venni
-
axiomatikus
igazság
o
nem
az indukció elvét követte
o
ki
lehet fejteni egy tudományetikát (geometriai etika)
o
provizórikus
etika (ideiglenes erkölcstan)
§ hazája törvényeinek, vallásának
engedelmeskedik, nincsenek szélsőségek
§ cselekvésében szilárd és határozott
§ inkább önmaga legyőzése, és nem a
sorsé (világ rendje)
§ filozófusként a világ előrehaladásán
fog működni
o
ambivalens
logika: ellentmondanak egymásnak
o
az
ember egy véges és tökéletlen lény
o
Isten
végtelen és tökéletes, Isten eszméje velünk született
Baruch Spinoza
-
descartes-i
filozófia összefoglalása
-
politikai
filozófiai írások
-
fő
műve: Geometriai etika
o
metafizika
o
szenvedélyek
-
monista:
egy szubsztancia: Isten vagy természet
o
a
természet és Isten azonos: panteizmus
o
dezantropomorf
istenkép: önmaga oka Isten
-
Istennek
végtelen lényeges tulajdonsága van: attribútum
-
modus:
esetleges változó jellemzők / nem lényeges tulajdonságok
John Locke
-
fő
műve: Értekezés az emberi értelemről
-
a
tudás a tapasztaláson alapul
-
az
elme egy üres lap, amire a tapasztalat írja a befolyásokat (tabula rasa)
-
különböző
népek különböző erkölcsfelfogása –> minden velünk született erkölcsfelfogás
és isteneszme
-
a
dolgokban megvan a képesség, hogy bennünk eszméket alakítsanak ki
-
eszmék
o
elsődleges
tulajdonságokról szólók
§ egy dolognak milyen a kiterjedése,
mozog-e vagy nem, stb.
§ a dolgok bennünk eszméket alakítanak
ki (a bennünk lévő eszmék hasonlítanak a dolgok tulajdonságaira)
§ látszat – valóság
o
másodlagos
tulajdonságokról szólók
§ szín – hang – íz
§ eltér az érzékelés az egyes
embereknél
§ a dolgok miatt kialakult eszmék nem
kapcsolódnak az adott dologhoz
-
szubsztancia
o
anyagi
szubsztancia: összefoglalja egy adott dolog tulajdonságait, de maga a
szubsztancia nem tulajdonság!
o
pl.
hógolyó szubsztanciája= hideg, kemény
o
a
szubsztanciát nem ismerhetjük meg, mert megértésük csak tulajdonságról lehet
-
intuitív
ismeretek = két eszme közötti kapcsolatot meg tudunk állapítani
-
demonstratív
ismeretek = bizonyításra szoruló ismeretek (létezés és Isten kapcsolata)
-
szenzitív
ismeretek = érzéki benyomáson alapuló ismeretek
-
tudásunk
korlátozott
George Berkeley
-
meg
akarta cáfolni Locke filozófiáját
-
küzdött
az ateizmus ellen
-
fő
műve az Értekezés az emberi tudás alapelveiről
-
elutasítja
a szkepticizmust
-
a
tulajdonságok valóságosak
-
nincsenek
elsődleges vagy másodlagos jelentések, felesleges a megkülönböztetés
-
a
hasonlóság gondolatát is téveszmének vélte
-
szubsztancia:
nem más, mint egy nyelvi rövidítés (hogyha kimondjuk, hogy hógolyó, mindenki
tudja a tulajdonságait)
-
létezés:
„Létezni annyi, mint észleltnek lenni.”
-
nem
tulajdonsága egy tárgynak
-
szubsztancia
sem lehet
-
azt
a tárgyat, amit valaki észlel, az létezik
-
tárgyak
létezésének folytonossága
o
senki
sem tudja garantálni, csak Isten
o
Isten
mindig, mindent észlel
-
a
bennünk lévő eszme és az Istenben lévő eszme hasonlóak egymáshoz
David Hume
-
szkeptikus
filozófia
-
észigazság:
matematika, fizika
-
tényigazság:
találgatások
-
a
bennünk lévő eszméket a képzelőerő kapcsolja össze
-
eszmék
összekapcsolódásának három alapelve
o
hasonlóság
§ ha kélt dolog hasonlít egymásra,
könnyebben össze lehet kapcsolni őket
o
ok-okozati
§ ha két eszme ok-okozati viszonyban
van, könnyebben össze lehet kapcsolni őket
o
térbeli
és időbeli érintkezés
-
okság
értelmezése
o
oksági
viszony
o
feltételezi
a térbeli érintkezést, az egymásutániságot (huzat van -> ablak becsapódik)
o
okság
= megszokás, nem szükségszerű
o
az
igazi szkeptikus nem hisz a kételkedésben sem
Immanuel Kant
-
három
korszak
o
kritikák
előtti korszak
o
kritikák
korszaka
o
kritikák
utáni korszak
-
Fő
művei
o
A
tiszta ész kritikája
o
A
gyakorlati ész kritikája
o
Az
ítélőerő kritikája
-
A
tiszta ész kritikája
o
dogmatikus
filozófia (Platón)
o
empirikus
filozófia (Hume)
o
a
kettő között helyezte el magát
o
dogma:
a világ megismerhető
§ az ember megismerő képességétől függ
§ megismerésünk határait kell feltárni
§ „kopernikuszi fordulat a
filozófiában”
o
megismerés
szintjei
§ szemlélet
§ értelem (fogalmak, állítások
fogalmazása)
§ ész (értelmet szabályozza)
o
szemlélet
§ a világot mindig tér-idő kontextusban
értelmezzük
§ tapasztalást megelőző
o
értelem
§ erőteljes együttműködés a
szemlélettel
§ a szemlélet értelem nélkül vak, az
értelem szemlélet nélkül üres
o
ész
§ nem épül a szemléletre és az
értelemre
§ a TISZTA ész
§ antinómia: két állítás, mely
önmagában igaz, de együtt ellentmondásosak
§ 4 antinómia
· a világ végtelen – a világ véges
· a világ rész – a világ egész
· a világ determinált – a világ szabad
· Isten hozzátartozik a világhoz –
Isten nem tartozik hozzá a világhoz
§ ellentmondások kiküszöbölése
§ az ész működését három eszme
befolyásolja
· világ (külső teljesség eszméje)
· lélek (belső teljesség eszméje)
· Isten (a teljesség eszméje)
§ nem tárgy-konstituáló eszmék
o
ítélettípusok
§ a priori: tapasztalástól független
§ a posteriori: tapasztalás alapján
§ analitikus: A és Á összekapcsolása
nem ad új információt
§ szintetikus: A és Á összekapcsolása
új információt ad
§ a filozófiának arra kell törekednie,
hogy a priori szintetikus ítéleteket hozzon
-
A
gyakorlati és kritikája
o
Beszélhetünk-e
a szabadság okságáról?
§ cselekedeteinket az ész határozza meg
§ csak akkor lehetséges, ha az ész
képes az akaratot tiszta formájában meghatározni
· ész -> törvényhozó
· általános törvény: kategorikus
imperativus (feltétlen parancs)
· cselekedj úgy, hogy akaratod maximája
mindenkor egyúttal általános törvényhozás elvéül szolgálhasson
§ formális etika: csak olyat tárgyal,
amit mással szemben is elfogad, nincsenek konkrét tartalmi szabályok (az ész el
tudja dönteni)
§ mindenki az ész segítségével képes
arra, hogy felismerje, mi a helyes
§ tiszta törvény
§ kategorikus / feltétlen törvény
o
erkölcs:
§ lélek halhatatlansága: megmarad a
jóra való törekvés motivációja
§ akarat szabadsága: felelősség
§ Isten léte: ő garantálja, hogy az
általános törvény érvényesül
o
szándéketika:
§ Miért felelős az ember?
§ a tetteinek nincsenek következményei
§ felelősség: Mi volt a szándékunk?
-
kanti
filozófia
o
klasszikus
német filozófia (1830-ig) hatása
o
XIX.
század vége / XX. század eleje: új kantianizmus
§ a természettudományok és a
szellemtudományok elválasztandók
§ a természettudománynak nem tárgya az
ember
Friedrich Schelling
-
Gondolatok
a természet filozófiájáról
-
A
transzcendentális idealizmusrendszerek
-
azonosságfilozófia:
a szellem és a természet azonos egymással (panteizmus)
o
igenek
és nemek története
o
két
látásmód
§ természetfilozófiai
· realitásból indul ki és abból
kiindulva magyarázza a szellemi eszméit
§ idealista
· az eszmékből indul ki
o
Schelling
szerint mindkét látásmód szükséges (az azonosságfilozófia miatt)
o
hegeli
etika: sötétben minden tehén fekete
-
Az
emberi szabadság lényegéről
o
nem
az akaratszabadsággal foglalkozik
o
a
szabadság az emberi lét alapja
o
filozófus:
szabadság fogalmának kifejtése és tudományos (filozófiai) világnézet egészébe
(rendszerébe) illesztés
§ rendszer és szabadság
összeegyeztetése
§ nem volt kompatibilis a két fogalom
o
szabadság
§ a különböző szintek megvizsgálása
· az emberből kezdeményezések indulnak
ki (aktivitás)
· negatív szabadság: valamitől szabadok
vagyunk, nincs rá befolyásunk
· pozitív szabadság: valamire való
szabadság
· ösztönök és érzelmek feletti uralom
(Spinoza)
· jóra és rosszra való képesség
(Schelling)
§ probléma: az öt szint és az
azonosságfilozófia nem összeegyeztethető
Georg Wilhelm Hegel
-
történelemszemlélet:
tézis – antitézis – szintézis
-
berni
korszak (1790-es évek)
o
antik
polisz eszméje, szabad és harmonikus ember
o
erőteljes
keresztényellenesség
o
elidegenedett
ember
-
frankfurti
korszak (1794-1800)
o
a
polgári társadalom nem meghaladható,
§ megbékélés a valósággal
§ elidegenedés
§ a kereszténység a megnyugvás
-
jénai
korszak (1800-1806)
o
első
írások
§ A fichtei és schellingi rendszer
különbsége
§ A szellem fenomenológiája
· teljes rendszer kifejtése
· nagy elismertség
-
berlini
korszak (1818-1831)
o
a
Berlini Egyetem tanszékvezetője
o
A
filozófiai tudományok enciklopédiája (3 kötet)
§ logika
· kategóriatan (szellem fejlődésének
első szakasza)
o
tiszta
szellem: önmagában
§ természet
· önmagától elidegenedik a szellem
o
természetfilozófia
§ szellem filozófiája
· ember, társadalom, gondoskodás
megjelenése
o
szellem:
tapasztalatokkal gazdagodott magasabb szinten való újbóli megjelenés
· szubjektív szellem tana
· objektív szellem tana (társadalom
leírása)
· abszolút szellem tana ->
gondolkodási formák
o
művészet
o
vallás
o
filozófia
(szellem történetének utólagos reflexiója / intellektuális rekonstrukció)
· Hegel szerint: az meghaladhatatlan
filozófia, befejeződött
· az ész csele
· az autonóm, szabad ember nem
létezhet, nincs szabad individuum
o
mindent
a szellem határoz meg
o
az
ember a szellem eszköze
· a hegeli életműből hiányzik az etika
Søren Kierkegaard
-
Vagy
vagy című főműve
-
Félelem
és rettegés című főműve
-
romantika
o
egyénközpontúság
o
aktivizmus
§ külső (pl. politikai)
§ belső (pl. költészet) -> ez
jellemző rá
o
szenzibilitás,
felfokozott érzékenység
-
a
generációk között nincs folytonosság
o
tapasztalatainkat
nem adhatjuk tovább
o
viszonyulások
felmutathatók, a pillanat értékelődik fel
o
megélhető
a filozófia
-
filozófiai
életforma
-
Hegelt
kritizálta kívülről
o
az
individuumnak nincs helye
o
Kierkegaard
minden közvetítést elutasított
o
módszer
kérdése: ő egy kvalitatív – minőségi dialektikát folytat
§ az ember életében minőségi ugrások
vannak
-
az
egzisztencializmus atyja
o
kulcskérdés
az ember léte
o
szintézis
különböző ellentéte között
o
időbeliség
– örökkévalóság
o
véges
– végtelen
o
szabadság
– szükségszerűség
o
félelem:
van tárgya
o
szorongás:
nincs tárgya
-
stádiumelmélet
o
Milyen
módon élhetjük az életünket?
o
kiemelkedési
lehetőség (valaki végigjárja, valaki nem)
§ esztétikai stádium
· az élet a műalkotás
· Don Juan
· szerelem: még nem emberi kapcsolat
(erotika)
· szélsőségesen individualista
· individualizmus -> fenyegető érzés
a magány -> kétségbeesés
§ etikai stádium
· erkölcsi normáknak megfelelő élet
· általánosság
· szerelem: házasság, alapvető emberi
kapcsolat
· kétségbeesés: Ki vagyok én? (semmi
individuum)
§ vallási stádium
· Bűnös vagy nagy bűnös az ember?
· Istenhez fűződő szeretet
o
a
szeretet/szerelem nem emberi kapcsolat
o
feltétlen
alárendelés (vele szemben sosincs igazam)
· kommunikálhatatlan: mindenki saját
maga találja meg Istenét
· Félelem és rettegés című mű
· a hit paradox jelenség
· dán protestáns egyházat támadta
· személyes stádium
§ stádiumok közötti ugrások
-
választás:
az ember szabadsága a választás szabadsága
-
a
választás lehetőségét kell választanunk
Friedrich Nietzsche
-
Arthur Schopenhauer
o
A
világ mint akarat és képzet című mű
§ akarat fogalma a középpontban: világ
egészét átfogó
· az ész negatív módon viszonyul hozzá
§ építészet a legalacsonyabb rendű
§ a zene a legmagasabb rendű (közvetlen
akarat megjelenése)
§ az akarat kielégíthetetlen
§ pesszimista filozófia
§ a buddhizmushoz fordult
· az ember vállaljon passzivitást, csak
szemlélő legyen
-
Nietzsche:
A tragédia születése című mű
o
a
görögség kultúrája
§ két elv küzdelme: dionüszoszi elv vs.
apollói elv
· dionüszoszi elv: irracionalitás,
érzelmek
· apollói elv: formatisztelet,
racionalitás
· az apollói elv nyeri meg a küzdelmet
§ a filozófia már Szókratész óta tévúton van
§ kereszténység elutasítása
-
Imigyen
szól a Zarathusztra
o
verses
mű
o
három
szakasz az ember életében
§ tekintélyek, mesterek követése
(Wagner, Schopenhauer)
§ elszakadás a mesterektől
§ saját értékek propagálása,
terjesztése
o
a
zseni szükségképpen korszerűtlen
-
élet
vs. akarat
o
aktív
erők: élet igenlése (dionüszoszi elv)
o
reaktív
erők: életet és az akaratot akadályozzák (az elmúlt 2000 év)
§ önmagával küzd (nihilizmus: semmi
uralma)
-
a
történelemre a körforgás a jellemző
o
állandó
visszatérés
o
a
zseni feladata, hogy ezt hirdesse
-
előszeretettel
írt aforisztikus módon (bekezdések)
-
Zarathusztra:
az aktív erőt igényli
o
übermensch:
ember feletti ember
-
Nietzsche
úgy gondolta, hogy Hérakleitosz óta ő az egyetlen filozófus
o
azóta
rosszak az értékek
o
Minden
érték átértékelése című mű
-
megvannak
a saját kérdései, amire nekik kell válaszolni
o
az
egész újkori gondolkodást elutasította
-
Wagnerrel
közeli kapcsolata volt, ami egy idő után megszakadt
o
úgy
érezte, Wagner a keresztények felé húz
-
„kalapácsos
filozófus” -> rombolni kell
o
más
értékek helyeslése, középpontba állítása
§ keresztényellenes (képzelt
túlvilágról beszél)
§ demokráciaellenes (társadalom = urak
+ rabszolgák)
§ szocializmusellenes
§ morálellenes (úrmorál vs.
szolgamorál)
§ észellenes (akarat a középpontban)
§ antipesszimista
§ nőellenes
A filozófia változásai
a XIX. század végén és a XX. század elején
-
nyelvi
fordulat
o
a
filozófusok központi kérdése a nyelv
o
módszertani
kérdések
o
szakítottak
az újkori filozófiával (pszichologizmus)
§ Descartes
§ filozófia központi problémája az
individuum gondolatvilágának, lelkének a problémái (mentális)
§ antipszichologisták: a filozófia
problémái a nyelven érhetők tetten
o
bécsi
kör, 1920: csak azt érdemes meghagyni a filozófiából, amit a tudomány igazolt
o
megváltoznak
a filozófiai diszciplínák (logika)
o
alapvető
kérdés: Honnan kapják a szavak a jelentésüket?
§ denotatív: a szavak a jelentésüket
attól kapják, amit jelölnek
§ realista: a szavak a külvilágban lévő
tárgyakat jelölnek
§ ?: az elmében képek vannak, a szavak
ezekre vonatkoznak
§ Frege: a denotatív felfogás elvetése
· a szó a mondattól kapja a jelentését,
a mondat az értelmes egység
Ludvig Wittgenstein
-
Logikai
filozófiai értekezés
o
etikai
munka, legnagyobb inspirálója Dosztojevszkij
o
„Művem
két részből áll: amit megírtam és amit nem.”
o
„A
filozófia eddigi problémáit megoldottam.”
§ igazi problémák megoldása
o
sajátos
jelentéselmélet: képelmélet
§ denotatívon belül, de a mondat a
legértelmesebb egység
§ a szó csupán egy név
o
a
nyelv hierarchikusan épül fel
§ a valóságot leképezi: logikai
atomizmus
o
Mi
az, amiről beszélhetünk és mi az, amiről nem?
§ demarkációs kérdés
§ ami kimondható, arról tisztán,
érthetően
§ fel tudjuk mutatni a kimondhatatlant
(pl. transzcendencia, Isten léte, erkölcsi értékek)
o
hét
tételből és altételekből áll
o
lehetséges
egy osztenzív definíció: valamit rámutatással magyarázunk
-
Filozófiai
vizsgálódások (második korszaka)
o
nyelvhasználati
elmélet: egy mondat jelentése attól függ, hogy milyen helyzetben használjuk
(szokások, életformák)
o
szociológiai
jellegű kritériumok
o
filozófiai
probléma: elszakadunk a mindennapi szóhasználattól
§ „ha a nyelv szabadságra megy”
§ erőteljes filozófiaellenesség
o
filozófia:
rendellenes nyelv
o
nyelvjáték:
amikor a nyelvet használjuk, cselekszünk
§ mindennapi életünk különböző
nyelvjátékokból áll
§ a szokások alapján
§ életünk: egymás mellé rendelt
nyelvjátékok sokasága
o
eltérések
Wittgenstein első korszakához képest
§ a nyelv nem hierarchikus
§ a mutatást csak az érti meg, aki már
ismeri
§ a mindennapi élet része a kitüntetett
nyelv
§ a valóság és a nyelvhasználat között
nincs szigorú választóvonal
§ nem foglalkozott a mondható -
kimondhatatlan tételével
Martin Heidegger
-
Lét
és idő (1927)
o
Heidegger
első korszakának főműve
o
a
Mi a lét? kérdésével foglalkozott
§ különbözőképpen fogalmazza meg, nincs
egyértelmű válasz
§ a kérdés értelmének a felfogásával
foglalkozik
§ Milyen téves képzetek vannak?
· ez a legáltalánosabb fogalom: a lét
· a lét definiálhatatlan: csak akkor
igaz, ha logikailag akarjuk definiálni
· a lét magától értetődő fogalom:
kifejezetten homályos
o
ontológia
– lételmélet
§ lét és létező: ontológiai különbség
· minket a létezők vesznek körül, e
mögött van a lét
· Mit jelent, amikor azt mondjuk, hogy
„van”?
§ történelmiség: eseménytörténet
· ember: a lét tárgya, időben létező
lény
§ történetiség: Miként jelenik meg az
ember?
§ az újkori filozófia a létfelejtés
állapotában van
· Arisztotelész és Platón óta
· Descartes: a megértés érdekelte
(Cogito, ergo sum -> a summal nem foglalkozott
§ kérdés szerkezete: Mi a lét?
· tudjuk, hogy valami van
· tiszta fogalmi alapra hozzuk
· elkezdünk érdeklődni, kérdezősködni a
létezők között
§ az ember ésszerű lény: újkor
· Heidegger: az ember „világban létező”
o
dolgokkal
foglalatoskodó, azokat gondozó, embertársaival közösségben élő lény
o
az
emberi lét alapja a gond
o
konkrét
élettapasztalatból kell kiindulni
§ ittlét (ember)
· a világban való lét: bensőséges
viszony a világhoz
§ három alapjellemző
· hangoltság: ahogy az ember magát a
világban találja
· megértés: körülöttünk lévő világot, a
létet, autentikus lét kérdése, keresése (önmagunkat is meg kell érteni), az életünk
végességének megértése
· nyelv: az üzenet a létről
§ az ember tömegemberré vált
· „das Man”, a középszerű ember
· a nyelv csak fecsegés
· a megértés csak kíváncsiság
· a hangoltság csak az eszközökre
irányul
· nem autentikus élet -> cél az
igazi élet megtalálása
· igazi lét megtalálása: végesség
megismerése
o
Mennyire
teljes az életünk?
o
folytonos
számvetésre sarkallja az embert
· létünk története is véges
-
1933-1934
o
a
nemzetiszocialisták felszámolhatják a válságot
o
kiábrándult
a nemzetiszocialisták radikalizmusából
o
politikai
intermezzo, nem foglalkozott politikai filozófiával
-
1936-1938
– A fordulat
o
nem
folytatja a Lét és idő című művét
o
a
lét problémáját már nem a létezők felől kell közelíteni, sőt, az ittlét nem
kitüntetett létező
o
a
metafizika alapvető törekvése, hogy megalapozzon
o
létfelejtés:
a léthez hozzátartozik, hogy felejtünk (a felejtést nem lehet pótolni,
visszahozni, maximum emlékezhetünk a felejtésre
o
négyes
felosztás: ég, föld, ember, Isten
o
a
lét és a nyelv viszonya egyre intenzívebben érdekelte
§ a nyelv az, ami hozzáférhető
számunkra
§ beszélgetünk: képesek vagyunk
meghallani egymást
o
a
létfogalom helyett: phüzisz (görög filozófia)
§ igazság: ha valami elrejtettet a
napvilágra hozunk
§ a rómaiak a phüziszt
szembefordították az emberrel
§ Descartes: a lét a szubjektum tárgya
§ Nietzsche: a végső alap elsorvadt, a
filozófiát nihilizmus jellemzi
o
óvjuk
a létet, de nem képzelhetjük el
§ gondolatunkban a léthez kapcsolódjunk
· egzisztenciánk gyökere
§ a lét helyére Isten fogalmát is
képzelhetjük
-
Technika
(1955)
o
az
elmélkedő típusú gondolkodás visszaszorult
§ talajt vesztettünk
o
a
hírközlő médiák hozzájárulnak, hogy az ember távolság nélküli
o
saját
hagyományainktól elszakadtunk
o
mai
világunk alapvető viszonya a technikai viszony
§ mindent megismerhetünk, nem
elmélkedünk
o
hagyatkozzunk
a technikára, addig a pontig, amíg megkerülhetetlen, hagyjuk el, mikor már a
technika akar minket eszközként használni
§ ráhagyatkozás: szenvtelen
o
kívánatos
viszonyulás a technikához
§ higgadtság a gondolkodásban
§ nyitottság a titokra
o
a
filozófia háttérbe szorult
§ a tudományban az ember a lét tárgya
és nem a lét alanya
· „a tudomány nem gondolkodik” (emberi
egzisztencia felől)
o
nem
tudja átvenni a filozófia feladatát
o
már
csak Isten menthet meg bennünket
§ interjú (halála után jelenik meg)
§ talán Isten mégis támasztékot jelentene
ebben a nihilista világban
§ saját korát válságként látja
erősen kötődött a régi filozófiai hagyományhoz
