Jogszoc

2. előadás: A szociológia kialakulása

-         societas (társadalom) + logos (tudomány)

-         kezdetben a teológián belül alakultak ki a szellemtudományok (pl. filozófia)

-         az ideális társadalom helyett a valódi társadalmat akarták leírni

-         Niccolo Machiavelli, John Locke, Montesquieu

-         kialakultak a társadalomtudományok

-         a XIX. század elején megjelenik a szociológia

-         a törvény fogalmának társadalomtudományi alkalmazása, törvényszerűségek felfedezése

-         kettős forradalom kora – ipari és polgári forradalom

-         igény a harmonikus társadalomra való törekvésre

-         felgyorsuló társadalmi mobilitás (falu -> város)

-         devianciák megjelenése a társadalomban (alkoholizmus, drogfogyasztás, prostitúció mint társadalmi jelenség

-         gyár mint munkakeret megjelenése, munkásosztály megszületése

-         burzsoá középréteg megjelenése, nagy számú értelmiség

-         politizáló közvélemény megjelenése

-         értelmiségi pályák, új szakmák megjelenése

-         a társadalmi változások kezdetben elidegenedést, szegregációt hoztak

o       szegényebb és gazdagabb környékek, növekvő bűnözés

o       szegényházak, árvaházak, adósok börtöne

o       a chartizmus kudarca, a munkásosztály radikalizálódása

-         a XIX. század gondolkodói ebből a társadalmi válságból indultak ki (utópista szocialisták)

-         a fenti dolgok indokolták a szociológia létrejöttét

-         szétvált a gazdaság és a társadalom

-         közösség és társadalom szerepe

-         Auguste Comte

o       a szociológia atyja

o       a polgári társadalom keretei között megteremthető a rend és a haladás (order & progress)

o       a társadalom fejlődése a harmónia felé halad (szolidaritás-elmélet)

§       teológia

§       metafizika

§       pozitív korszak (matematika, szociológia)

o       a szociológiának pozitív tudománynak kell lennie (pozitivizmus)

o       cél a törvények alkotása, de a tényekre kell építeni

o       semmi olyat ne állítsunk, amit tényekkel nem tudunk alátámasztani

o       véleményekről, ne tényekről vitatkozzunk

-         XIX. század második fele – változások a kapitalizmusban

o       eltolódott a világforradalom

o       egyre kevesebb az elszegényedettek száma

o       hihetetlen gyors fejlődési időszak (USA, London, Chicago, Berlin, Budapest)

-         győzni látszott a szabadpiaci kapitalizmus, a demokrácia előtti alkotmányos liberalizmus

-         Herbert Spencer – szociáldarwinizmus

o       „survival of the fittest”

o       a válság után szerinte fejlődésnek indult a kapitalizmus, mert a gyengék kihullottak

o       evolucionista szociológia – organikus társadalom-felfogás

3. előadás: - Karl Marx, Max Weber I.

-         Karl Marx

o       kapitalista társadalom kritikája

o       a társadalmi fejlődést a konfliktus viszi előre

o       antagonisztikus konfliktus gazdagok és szegények között

o       osztálytársadalom = kizsákmányolás és elfogás

o       felülvizsgálná a társadalmi munkamegosztást

o       gazdasági egyenlőtlenség -> lázadások, forradalmak

o       az osztályok változnak, de az osztálytársadalom marad

o       közösségi termelés <-> egyéni elsajátítás

o       konfliktus-szociológia

o       meg kel szüntetni az osztálytársadalmat

o       végcél az osztály nélküli társadalom, ahol senki sem zsákmányol ki senkit

o       ott fog kitörni a forradalom, ahol a legfejlettebb a kapitalizmus (Anglia)

o       alábecsülte a piacgazdaság önmegújító képességét

o       ezzel szemben Oroszországban tör ki a forradalom

§       világrendszer-elmélet: a gazdag-szegény rendszert globálisan kell értelmezni, ahol a leggyengébb a láncszem, ott tör ki a forradalom

o       kritikai gazdasági elmélet: Mik a létező gazdaság anomáliái?

o       államhoz való viszonya

§       először kettéválasztotta a polgári államot

§       később erősödött a gazdasági szemlélet: az állam csak eszköz a tőkések kezében

§       1848-as forradalmak után: az állam egyensúlyozó szerepet tölt be az osztályok között

§       a kizsákmányolók érdeke, hogy ellepleződjön az állam valódi természete

o       Marx forrásai

§       angol közgazdaságtan (Smith, Ricardo) -> materializmus

§       francia utópikus szocializmus –> a létező rendszer nem fenntartható

§       klasszikus német filozófia -> Hegel, világszellem, a jó társadalom kielégíti az egyéni szükségleteket

o       munka + gazdaság = társadalom fennmaradása

o       az ember alakítsa ki a magához való társadalmat

o       a kapitalizmusban a gazdaság önállóságra tesz szert, kitör a beágyazódásból

o       legfontosabb feladat a társadalmi elidegenedés leküzdése

o       utolsó osztálytársadalom a kapitalizmus

o       az emberiség felszabadul, az állam egy darabig megmarad, majd megszűnik

o       az államot a burzsoázia szétzúzásáig kell megszüntetni

o       később a belső ellenségre hivatkozva tartották fenn az államot

o       megjelent egy új osztály: értelmiségi-bürokrata osztály

o       valójában államosítás következett be

-         Max Weber

o       1920-ban halt meg, korban Marx halálakor született

o       számos tekintetben vitába szállt Marx eszméivel

o       Weber szerint szellemi-vallásos beállítódások is mozgatják a társadalmat

o       A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című mű

§       a kapitalizmus nem csupán gazdasági, hanem vallási alapon jön létre

§       ha profitot termel, nem fogyasztja el rögtön, hanem tovább bővíti

o       Weber szerint ez a mentalitás vezetett a kapitalizmus kialakulásához

o       a modern szociológia legfontosabb figurája

o       szociológiai alapfogalmak megalkotása (módszertan, bürokrácia-elmélet)

o       a szociológia értelmezően meg akarják érteni a társadalmi cselekvést és reál-oksági magyarázatot kíván adni

§       bevezeti a társadalmi cselekvés fogalmát: a cselekvő értelme számot vesz mások viselkedéséről és ahhoz igazodik

§       példaként a közlekedési szabályokat állítja

o       a megértés lehet

§       külső (racionális) -> weberi álláspont, megértő szociológia

§       fenomenológiai szociológia

o       a törvények a társadalmi cselekvés tipikus valószínűségei, amik a cselekvés tipikus motívumaiból megérthetők

o       a szociológia típusfogalmakat alkot a történés általános vonatkozásaira

o       a szociológia szakadjon el a közbeszédtől, a zsurnalizmustól

o       a társadalmi cselekvés típusai

§       célracionális (a cselekvést az egyéni célnak megfelelően alkalmazzuk)

§       értékracionális (a cselekvést az értékekbe vetett hit határozza meg)

§       affektív (a cselekvést az érzelmek határozzák meg)

§       tradicionális (a cselekvést a hagyományok határozzák meg)

4. előadás: - Karl Marx, Max Weber II.

-         a marxi megközelítéssel szemben jelent meg Max Weber és Émile Durkheim

o       a modern szociológia megalkotói

o       Weber megalkotta a szociológiai alapfogalmakat

o       eseményeket kívülről megfigyelő megértés

o       a társadalomtudományban is lehet törvényeket alkotni (statisztikai valószínűségek)

o       a megértés a cselekvés okára irányul, erre adna oksági magyarázatot

o       ideáltípusok: módszertani segédeszköz a megértéshez, dolgok legértékesebb tulajdonságainak összefoglalása

o       a szociológus típusokat alkot, majd általános következtetéseket von le

o       a tudomány feladata a megismerés, ehhez nyújt segítséget az ideáltípus

o       a fejlődéssel együtt az ideáltípusokat is cserélni kell

-         1960-as évek, Thomas Kuhn

o       tudományos forradalmak szerkezete

o       paradigmák fogalma: a tudomány diszkurzív közösség, ami meghatározza a gondolkodás kereteit

o       nem folyamatosan fejlődik, hanem megdőlnek a korábbi paradigmák (pl. lapos vagy gömbölyű a Föld?)

o       ez a társadalomtudományban is így működik

o       a paradigmákat csak átütő jellegű, forradalmi változások változtathatják meg

-         Weber szerint csak azt lehet megérteni 100 százalékosan, ami maga is racionális

-         a megértés lehet

o       evidens (pl. matematika, képletek, függvények)

o       magyarázó (interpretatív)

§       a társadalmi jelenségek láncolatában meg kell találni az összefüggést

§       elvont fogalmak létező kontextusba való helyezése

-         a társadalomban nincs egyetemes racionalitás

-         összehasonlító politológia fontossága (politikai elemzés formális dimenziói -> fel kell tárni a kontextusokat)

-         eltérések Marx és Weber osztályszemléletében

o       Weber szerint nem lehet csupán materiális alapon osztályokba rendezni

o       az osztályhelyzet mellett kell a politikai tudatosság is

o       a materiális viszonyok mellett vannak vallási, nemi, földrajzi különbségek is

o       az osztályhelyzet mellett fontos a rendi helyzet is (presztízs, tekintély, becsület)

o       a kapitalista osztálytársadalom nem váltja fel a rendeket

o       Weber szerint a rendek és osztályok párhuzamosan élnek

o       a rendek befolyásolják az ember létezését (születés, munka, divat, ízlés, presztízs)

o       az USA-ban különösen az osztályhelyzet számít, nincs különleges, rendi alapú megbecsültség (pl. színészek, költők)

o       Weber szerint a fejlődés érdeke a rendi társadalom fennmaradása

o       az emberek kulturális szempontok alapján határozzák meg magukat

o       a rendhez való tartozás feltétele az elfogadása

o       a kasztok etnicizálódnak (pl. indiai hagyományok)

-         Weber uralomelmélete és bürokrácia-elmélete

o       az emberek egy része önként is engedelmeskedik a hatalomnak

o       különbség hatalom és uralom között

§       hatalom: egy akarat érvényesül a másik felett, akaratátvitel erőszak által is

§       uralom: olyan jellegű viszony, ami a személyeket engedelmességre készteti (engedelmeskedni akarás minimuma)

o       az uralom legitim, a hatalom nem

o       érvényes szabály: megsértése esetén is fennáll

o       a politika nem racionalizálható 100 százalékosan

o       a politikának van titokzatos, rejtett része

o       bürokrácia: racionális uralmi gyakorlat mindennapi megjelenése

-         a legitimitás három módja (tradicionális, racionális, karizmatikus)

o       tradicionális

§       monarchiák, teokratikus rendszerek

§       Werbőczy, Szent Korona-tan, Aranybulla

o       racionális

§       rendszer legalitásába vetett hit

§       személytelen

§       modern bürokratikus racionalitás

§       társadalmi szerződésre vezethető vissza

o       karizmatikus

§       rendkívüli odaadása egy személy és rendszere iránt

§       vezérelv mint kivételes legitimitási forma

5. előadás: - Émile Durkheim

o       Émile Durkheim

§       vizsgálati alapegység az egyén

§       a társadalmi tény fogalmának megalkotása

§       a bűnözés a funkcionalitás szempontjából normális

§       mechanikus és organikus szolidaritás

§       az öngyilkosság okai

·       egoista

·       altruista

·       anómiás

·       fatalista

§       anómia fogalmának megalkotása

o       Ferdinand Tönnies

§       Közösség és társadalom című mű

§       felborultak a normális közösségek, rosszabb lett az élet

§       egymást nem ismerő emberek sokasága

o       Maurice Halbwachs

§       a kollektív tudat jelentősége

§       az egyén által hordozott kollektív gondolkodás kihangsúlyozása

o       Marcel Mauss

§       Durkheim unokaöccse

§       Az osztályozás néhány elemi munkája című mű

o       Georg Simmel

§       szociológiai impresszionizmus

§       a szociológia csak módszer, szemlélet

§       tartalom és forma megkülönböztetése

§       mikroszociológiai szemlélet

§       csoportjelenségek geometriája – diád és triád

o       Herbert Marcuse

§       a frankfurti iskola

§       az Egydimenziós ember című mű

·       a szabadság növekedése az uralom növekedésével jár

·       a fogyasztás legitimálja a rendszert

o       David Riesman

§       A magányos tömegben című mű

·       a karakterek tipológiáját társadalmi karakterológiaként határozza meg

6. előadás – A funkcionalizmus

·         általános funkcionalizmus

o       a kultúra elemei kölcsönösen összefüggenek egymással

o       társadalom működtetéséhez elengedhetetlen rendszerek

·         Robert Merton

o       kritizálja a funkcionalista tételeket

o       bizonyos társadalmi szokásoknak pozitív hatása van, másoknak nem

o       vannak funkcionális alternatívák/helyettesítők

o       a társadalmi formát a funkció határozza meg

o       a külső hatások mellett belső mozgások is meghatározzák a társadalmat

o       rendszerek és alrendszerek (struktúra, standardizált eljárás)

o       hozzájárulás egy szorosabbra fűzött társadalmi szövedékben

o       a XX. század közepére domináns irányzattá vált

o       Merton elemzési módszerré, nem általános elméletté fordítja

o       a szociológia feladata a középszintű elméletek alkotása

o       nincs kapcsolat az általános elmélet és a tények halmaza között

o       ezt a hidat kell áthidalni a szociológiának

o       létezik diszfunkció (hátrányos funkció) és nem-funkció (közömbös funkció) is

o       különbségek a funkción belül (manifeszt és látens funkciók)

§       manifeszt funkció: a létrehozói el akarják érni és el is érik

§       látens funkció: a létrehozók nem akarják, de mégis bekövetkezik (pozitív)

·         A bürokrácia-elméletek kritikája

o       Max Weber pozitív értelemben beszélt róla

o       Merton szerint is pontosság, gyorsaság, hatékonyság jelentkezik

o       az elmúlt 30 évben azonban túlburjánzott, megjelentek a diszfunkciók

§       szakképzett képtelenség

§       foglalkozási pszichózis / kasztszellem

o       hivatalnoki étosz / rituálék kialakulása

o       érzéketlenség, intolerancia

o       hatékonyság, hatástalanság

o       ha valaki túl sokáig benne van egy szervezetben, mindent belülről lát, nem ismeri fel a szabályok alkalmatlanságát

o       konform viselkedés és annak megkövetelése

o       félénkség, szervilizmus, szolgalelkűség

o       ilyen személyiségtípusokat fejleszt ki

o       sajátos mentalitások kialakulása

o       testületi szellem, semmi versengés

o       a bürokrácia a körülsáncolt jogait védi

o       érzelmileg is azonosulnak az életvitelükkel

·         társadalmi struktúra és anómia viszonya

o       az anómia fogalmát Durkheim vezette be

o       Merton: a célok és eszközök viszonya, illetve az abban jelentkező meg nem felelés

o       minden eszköz megengedett a cél eléréséhez

o       egyensúlyi állapot: jó kulturális integráció

o       az eredeti célokat elfelejtik, előírt magatartás rögeszméssé válása

o       ha rossz a koordináció, előáll az anómia állapota

	célok	eszközök
1.      konformitás	+	+
2.      újítás / innováció	+	-
3.      ritualizmus	-	+
4.      visszahúzódás	-	-
5.      lázadás	- +	- +

o       ezek a magatartásformák küszöbölnék ki az anómiát

o       anómia: célok és eszközök konfliktusa a társadalomban

·         Parsons

o       átfogó rendszerelmélet

o       kapcsolat a rendszerelmélet és a cselekvéselmélet között

o       minden struktúra létezik (egyéni, biológiai, társadalmi)

o       az ember pszichikai struktúrát jelent a pszichológiai mellett

o       szerepeket játszik el a társadalomban

o       szofisztikált munkamegosztási rendszer

lelki struktúra	jellemstruktúra	SZEREP (mint kapcsolat)	társadalmi struktúra	gazdasági rendszer
				politikai rendszer
biológiai orgazmus				rokonság
				vallás
személy				katonai

o       funkcionalista megközelítés

o       minden létezőt rendszerszerűen írna le

o       cselekvéselmélet és rendszerelmélet összeegyeztetése

o       kodifikálná a cselekvést

o       mintaváltozókat hozott létre

§       Érzelmileg neutrális-e a cselekvés vagy sem?

§       Magánérdek vagy kollektív érdek mozgatja?

§       Partikuláris vagy univerzális?

§       Specifikus vagy diffúz?

§       Tulajdonítás vagy teljesítmény?

o       cselekvést mozgató orientációk

	FUNKCIÓK		->	RENDSZEREK		-> ha megfelelt az adaptációnak	OUTPUT
külső	adaptáció	cél elérése		gazdasági rendszer	politikai rendszer		szavak és szolgáltatások	hatalom
belső	minták fenntartása	integráció		család rendszere + kultúra	szociális közösségek		presztízs	szolidaritás
	eszköz	beteljesítés

o       Parsons-t sok kritika érte a modell miatt

o       csak rendszerekkel foglalkoztak

o       próbál elméleti tisztaságot bevezetni, de a mindennapi működést nem jól írja le

o       vannak szabadon maradó elemek, melyeket a rendszer nem kolonializált

7. előadás – A magyar társadalom struktúrája/tagoltsága/rétegződése

·         első modern leírás: Erdei Ferenc népi író

o       irodalmi szociográfia

o       Futóhomok (írás az alföldi parasztságról)

o       A magyar társadalom a két világháború között című tanulmány

§       a kapitalista fejlődés másképp alakult Magyarországon

§       nincs rendes polgárság

§       a rendi és a polgári társadalom egymástól külön működött

egyház
állam
uradalom
	kapitalista vállalat
arisztokrácia	kisipar, kiskereskedelem
	szabad értelmiség
úri középosztály	polgári arisztokrácia
	polgári középosztály
nemzeti kispolgárság	kispolgárság
	munkásság
parasztság

1. Az egyház

·         katolikus egyház: feudális-konzervatív politika, Habsburg-hagyomány (Pannonhalma)

·         református egyház: nemzeti társadalom kuruc oldala, szabadságpárti, szembenállás a nyugatossággal, népi magyar radikalizmus (Debrecen)

2. Az állam

·         a kiegyezés után alkotmányos-liberális jogállam

·         népképviseleti parlamentarizmus

·         Trianon nyomán válság, nemzeti trauma, homogén nemzetállam

·         bürokrácia túltengése a csonka országban, nehézkes hivatalnoki uralom, úri közigazgatás

·         neobarokk társadalom (címek, rangok, pozíciók)

·         hatalmas állam, kisebb társadalom

3. Uradalom

·         nagybirtok

·         félfeudális uradalmi gazdálkodás, nem válik kapitalista nagyüzemmé

·         cselédek, szolgák, gazdatisztek

4. Arisztokrácia

·         átvenné a politikai vezetést

·         sokkal nemzetibb lett (Bethlen, Teleki)

·         alapvetően konzervatív, de akadnak eltérő véleményűek is

5. Úri középosztály

·         anyagi függetlenség, magas műveltség

·         rendiség, honorácior értelmiség, Bach-féle bürokrata réteg

·         jogászok, mérnökök, papok, katonatisztek

6. Nemzeti kispolgárság

·         alsóbb népi társadalom leszármazottjai

·         fizikai munka és alsóbb adminisztráció jellemzi

·         privilegizált munkáshelyzet

·         szolidaritás hiánya

·         postás, rendőr, csendőr, kalauz, uradalmi gazda, hivatali altiszt

7. Kapitalista vállalat

·         a nyugatinál jóval vékonyabb réteg

·         megérzik a válságot

·         kartelleket formál, trösztösödik

·         torzítja a vállalkozást

·         Magyarországon tipikusan zsidó pályának tartják

·         frusztrált tömegek célpontja

8. Kisipar, kiskereskedelem

·         részben belenőtt a kibontakozó kapitalizmusba

·         nem képvisel egyértelmű társadalmi minőséget

·         nem jutnak el a vállalkozás szintjére

·         falusi trafikos, vegyesboltos

9. Szabad értelmiség

·         a kapitalista vállalkozás termeli ki

·         az államban és azon kívül is megjelenhet

·         ügyvéd, újságíró, író, színész

·         az állam kamarákba kényszeríti őket

·         polgári értelmiség

10. Polgári arisztokrácia

·         hibrid típus

·         házasság nemesi családokkal

·         összeadódik a rang és a gazdagság

·         birtokvásárlás, címerszerzés

·         jelentős vagyon és műveltség

·         ellenérzés a keresztény-nemzeti társadalom iránt

11. Polgári középosztály

·         középvállalkozók, értelmiségiek

·         modern nyugatosság

·         polgári öntudat, radikalizmus (Jászi Oszkár)

·         vidéki réteg

·         cél a liberális demokrácia, a minta 1848 és 1967

·         a réteg nem fejlődött erőssé

12. Kispolgárság

·         nyitott a divatok követésére

·         civilizációra, technikára való fogékonyság

·         a szellemi kultúra felületesen érinti

·         szolgáltató szektor

·         legérzékenyebben reagáltak a változásokra

·         nem befolyásolja, hanem követi az eseményeket

13. Munkásság

·         a céhes iparból ered (németek és csehek)

·         meghonosították az ipart

·         nagyon vékony réteg

·         nem volt kapcsolata a vidéki parasztok tömegével

·         pártjuk az MSZDP

·         a Bethlen–Peyer-paktum után nem szervezkedhettek vidéken

·         fokozódott Budapest különállása az országos politikától

·         alapvetően két csoport

o       szakképzett, tanult szakmunkások

§       részben németek, részben csehek, de voltak magyarok is

§       MSZDP létrehozása

§       mozgalmi jellegű kultúra, osztálytudat

o       vidéki, tanulatlan segédmunkások

§       kevésbé tiszta értékrendszer

§       belőlük lettek a kommunisták, később a nyilasok, majd megint a kommunisták

·         mozgalmi osztály (gyár, párt, szakszervezet mint keret)

·         baloldali, forradalmi jelleg

·         nyers, kiszolgáltatott munkástömeg

·         1945 után eltűnnek az elitcsoportok

·         megölik, kivándorolnak, megfosztják státuszuktól, kitelepítik őket

·         csak nyomokban láthatók

·         megszűnik a kettősség

·         megnő a munkásság száma, vidéken ipart telepítenek

·         vékony értelmiségi réteg

·         földosztás, téeszesítés -> a parasztság homogenizálódik, többé nem jogfosztott

·         erőszakos, felülről irányított iparosítás

·         kommunista értelmiség, társutas polgári értelmiség

·         1960-as, 1970-es évek társadalmi konszolidációja

·         az 1980-as években újratermelődött a kettősség

o       konzervatív/nemzeti

o       szabad értelmiség

·         az állam és a társadalom jelentős átfedése

·         ez tette lehetővé a puha diktatúrát

·         az állam a piaci szféra hasznát is lefölözné (túlmunka)

·         lehetett „ügyeskedni”

·         etatizmus hagyománya

·         a mai társadalom őrzi az államra való támaszkodás

·         az állam föderalista attitűdje a társadalom felé

Elitképzés

·         a régi elit 1948-ban elvesztette pozícióját

·         helyére a munkás-paraszt rendszer kedvezményezettjei törtek

·         a nyolcvanas években a régi elit leszármazottjai visszajönnek

·         a kommunisták nem tudtak teljes elitváltást végrehajtani

·         hosszú távon nem az anyagi, hanem a kulturális tőke az elitben maradás garanciája (pl. nyelvtudás)

·         a kommunista elit gyerekei ezt nem tudták felmutatni

8. előadás – Az elit

·         hatalmi és egyéb elit

o       politikai elit (királyok, vezetők)

o       kulturális elit (véleményirányítók, egyházak)

o       gazdasági elit (sikeres nagyvállalkozók)

·         két csoport: elit és az eliten kívül maradók

·         minden társadalmat egy kisebbség vezet

·         nincs különbség az eliten kívüli osztályok között

·         realista megközelítés

·         konfliktusok az eliten belül, illetve azt elit és a nem-elit között

·         minden társadalomban van uralkodó elit

·         elitek körforgása, cirkulációja (történelemszemlélet)

·         elitelméletek képviselői

o       klasszikus (1900-1940) Pareto, Mosca, Michels

o       demokratikus (1940-1960) Max Weber, Schumpeter

o       radikális (1960-1970) C.W. Mills, Parkin

·         klasszikus elitelmélet

·         Patero

o       demokráciával szembeni alternatív elmélet

o       az emberek érzelmi alapon döntenek és utólag racionalizálják

o       pszichologikus megközelítés

o       két vezetőtípus (róka és oroszlán)

o       a jó elit mindkét típust egyesíti

o       a rendszer megsínyli, ha egyik típus többségbe kerül

o       minden elit előbb-utóbb bukásra van ítélve

o       időben be kell emelni az új elemeket, ha meg akarnak maradni

·         Mosca

o       szervezeti magyarázatok

o       egy elit akkor őrzi meg hatalmát, ha megfelelő ideológiával (politikai formula) rendelkezik

o       nem a nyers erőn alapul az elitek uralma

·         Michels

o       szociáldemokratának indult

o       oligarchizálódás vastörvénye: minden szervezeten belül feltétlen leszakadnak a képviselők a képviseltekről

·         demokratikus elitelmélet

·         Max Weber

o       előfutára az elméletnek

o       a modern társadalom a demokráciának felel meg

o       demokrácián belüli bürokratikus uralom

o       ellensúlyt kell adni (elnöki pozíció) a bürokráciának

o       személyes, karizmatikus elem átvétele

·         Schumpeter

o       az elitelmélet a demokrácián belül érvényesül

o       demokrácia mint szelekciós mechanizmus

o       a demokrácia fogalma a választás aktusára szűkül

o       leszűkülő participáció

o       kompromisszum az elitelmélet és a demokrácia között

·         radikális elitelmélet

o       hiába vannak szabad választások, az elit összefonódik

o       újratermelődő permanens elit a demokráciában

o       növelni kell a társadalmi ellenőrzést

o       demokratikus módon kell kormányozni

o       kritizálták az elit tagjait

o       részt kell venni a politikában

·         az elitcsoportok strukturálódása

o       törzsi kötelékek (az elitbe csak bizonyos kasztok tagjai kerülhetnek)

o       családi kötelékek (pl. rózsák háborúja, Anglia)

o       iskolai kötelékek (Eton College, Oxford, Cambridge, Harvard, Yale, Princeton)

o       hosszú szolgálati idő, bizonyos életút

o       egyes emberek informális befolyása (maffiafőnökök, értelmiségiek)

o       jótékonyság, klubtagság

o       földrajzi helyzet

·         Mennyire pluralizálódik, mennyire homogén az elit?

o       egyesek szerint az elit egységessége veszélyes a demokráciára

o       mások szerint az elit plurális

o       az elitek kontrollja, kormányzása (erőszakon alapuló vagy egyéb uralom)

o       John Adams: a demokratikus elit reprezentatív

o       Michels: mindenképp lezajlik az oligarchizálódás

o       sűrűbb választások kellenek

o       nem elég a választás, aktív társadalmi intézmények kellenek

o       sűrű rotáció fontossága

·         monarchikus intézmények fennmaradása

·         elnöki és miniszterelnöki intézmények

·         arisztokratikus elem visszaszorulása

·         plutokrácia: gazdasági alapú elitcsoport

·         a gazdag vállalkozók vállalatként vezetik az országot

·         kommunista nómenklatúra megmaradása a posztszovjet államokban

·         technokrácia: hozzáértés hangsúlyozása, manageri kormányzás, ideiglenesség

·         katonai puccsok Dél-Amerikában (ideiglenes jelleg)

9. előadás – A civil társadalom

·         John Locke

o       polgári kormányzás (civilitás = humanizmus)

·         Adam Ferguson és Adam Smith

o       skót felvilágosodás

o       politikai állam és civil társadalom elválasztása

·         Hegel

o        állam, civil társadalom és család elkülönítése

o       az állam képviseli az egyetemes racionalitást

·         Marx

o        az állam a gazdasági kapcsolatok függvénye

o       az állam az uralkodó osztály akaratát képviseli

o       kifejeződik az emberi emancipáció

·         Ferdinand Tönnies

o       a közösség és társadalom szembenállása

o       elidegenedés, személyes kapcsolatok eltűnése

·         Durkheim

o       a mechanikus szolidaritást váltsa fel az organikus szolidaritás

o       régen véletlenszerűen alakultak ki a kapcsolatok (pl. szomszédság)

o       a rendszer egésze előnyös az emberiség számára

·         Tocqueville

o       állam + politikai társadalom + civil társadalom

§       állam: képviseleti szervek, parlament, bürokrácia

§       politikai társadalom: politikára figyel, de nem az állam része

§       civil társadalom: magáncselekvések, gazdasági cselekvések

·         Antonio Gramsci

o       az állam erőszakszervezet

o       civil társadalom: tartalom az állami létben, kultúra, etika

o       konszenzuskeresés, kontroll, kultúra

·         Anderson

o       civil társadalom: autonóm tevékenységek és intézmények

·         Louis Althusser

o       oktatás, kultúra, vallás, civil kurázsi, fellépés a hatalommal szemben

o       átpolitizált, államot kontrolláló civil társadalom

o       a gazdasági tevékenységek nem ide tartoznak

·         Parsons

o       rendszerek és alrendszerek a társadalomban

o       strukturális funkcionalizmus

·         Jürgen Habermas

o       szabad kommunikáció terepe (nem uralja állami akarat)

o       szisztematikus logika ellen érvel

o       életvilág mint civil társadalom, akik a rendszereken és alrendszereken kívül esnek

o       spontán kommunikáció, együttműködés

·         Pelczynski

o       társadalmi aréna, különböző szereplőkkel

o       a társadalmi szféra vagy tevékenység megnevezés szerinte túl elvont

o       inkább keret, mint szubsztancia

·         Bibó István

o       az igazi szabadság bizonyos fokig anarchikus (uralom nélküli)

o       horizontálisan integrált szervezetek és emberek szabad társadalma

o       a hatalmat nem szabad egy kézben centralizálni

o       egyensúlyi rendszert kell kialakítani a hatalomban

·         Václav Benda

o       parallel polisz (párhuzamos városállam)

o       egyfajta kettős hatalom

o       a hatalmat a pártok helyett a társadalom uralja

·         Hankiss Elemér

o       első és második társadalom

·         Adam Michnik

o       civil társadalom mint politikai stratégia

o       Az új evolucionizmus című esszé

o       1956 mint alulról jövő kezdeményezés (sikertelen, szovjet intervenció)

o       1968 mint felülről jövő békés reform (sikertelen, szovjet intervenció)

o       mindkét eset szovjet beavatkozást provokál

o       a kommunista államot nem lehet megreformálni

o       meg kell változtatni a szemléletet (új evolucionizmus – meg kell szervezni a társadalom intézményeit – Solidarność)

o       társadalmi önszerveződés

o       szakít a marxi tanok revíziójának lehetőségével, de ez nem lehet erőszakos

o       civil társadalom mint a politikai harc egy lehetséges módja

o       Solidarność mint politikai alternatíva

o       radikális gondolkodás, rugalmas taktika

·         Staniszkis

o       önkorlátozó forradalom

o       civil társadalom = társadalmi mozgalmak

o       erőszakmentes társadalmi mozgalom stratégiája

o       egyszerre a változás eszköze és célja

o       diszkurzív, deliberatív demokrácia

o       erőszakmentesség, civilitás, tolerancia

·         rendszerváltások, többpártrendszer igénye

o       1988-ban Magyarországon de facto többpártrendszer

o       a mozgalmi civil társadalom kiüresedett

o       issue-specific civil szervezetek születtek

o        a ’80-as évek civil társadalmát nem sikerült újjáéleszteni

o       nem feltétlenül az állam a rossz és a civil társadalom a jó

o       az állam lehet demokratizáló erő a civil társadalommal szemben

10. előadás – A modernizáció

-         szociológiai iskola

-         a második világháború végén, az USA-ban alakult ki

-         kétpólusú világrend, USA felemelkedése

-         új nemzetállamok kialakulása, gyarmati államok megszűnése

-         elméletek, források

o       darwinista evolúciós elmélet (Spencer, Durkheim)

o       diffúziós elméletek (kulturális viták szétterjedése a világban)

o       strukturális funkcionalista elmélet (Merton, Parsons)

-         szociológiai megközelítés

o       univerzálisan jelenik meg

o       probléma az integráció (megváltozott feltételek közötti társadalmi kohézió)

-         gazdasági megközelítés

o       gazdasági növekedés feltételei és üteme

o       Rostow: gazdasági fejlődési modell (5 stages)

§       hagyományos állapot -> felkészülés a modernizációra -> felszállás -> érettség elérése -> tömegfogyasztásra épülő társadalom

o       önfenntartó gazdaság, bővülés, növekedés

-         politikai megközelítés

o       James Coleman: differenciálódás, egyenlőség, kapacitás

o       a rendszer progresszív megújulásának lehetősége

-         a modernizáció szakaszos folyamat

-         amerikanizáció, europanizáció (nyugati modell átvétele)

-         progresszív, kívánatos folyamat

-         indusztrializáció, urbanizáció, szekularizáció, mobilizáció, differenciálódás

-         szocializmus mint alternatív modernizációs minta

-         szerintük a nyugati ember motiváltabb a teljesítmény felmutatásában

-         Lipset: kapcsolat a gazdasági fejlettség és a demokrácia kialakulásának esélye között

-         a modernizáció kritikája

o       tévedés az egyenes vonalú egyenletes fejlődés

o       a Nyugat fejlődésének reklámozása

o       a hagyományos érték nem feltétlenül akadálya a modernizációnak

o       figyelmen kívül hagyja a nemzetállamon kívüli szereplőket (pl. multik)