2012. december 19., szerda


EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET

I. előadás – Horda, törzs, állam – alapfogalmak (2012. szeptember 13. – Mezey B.)
-         Az állam        
o      A társadalom hatékony integrációját biztosító megoldás, történeti jelenség, mely egyidejűleg
§       hatalmi apparátus,
§       területileg szerveződő igazgatás,
o      fenti célok érdekében működő adóztatás.
-         Az állam funkciói
külső
külgazdaság
szervező funkció
erőszakfunkció
hódító
nemzetközi kapcsolatok
védelmező
belső
termelésszervező
rendfenntartó
elosztó
elnyomó
társadalomigazgató- és szervező

-         Államtörténet
o      Adott állam históriája, tehát
§       az állam létrejöttének, fejlődésének, felbomlásának,
§       az állam- és kormányformák, a főhatalom változásainak,
§       az államapparátus alakulásának, az egyes szerveknek, szervcsoportoknak,
§       az állam területének, népességének, szimbólumainak, valamint
§       a közjognak a története.
-         Alkotmány
o      Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek összessége, melyek
§       a főhatalom gyakorlására,
§       az állami szervek működésére, az apparátus működésére,
§       az állam és polgára viszonyára,
§       a polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkoznak.

-         Az alkotmányok két alaptípusa
történeti/íratlan
kartális/írott
tradicionális
politikai
plasztikus
akaratformálta
rugalmatlan
rugalmas
heterogén
homogén
következetlen
következetes
értelmezésfüggő
garanciális

-         Az angol történeti alkotmány elemei
jog (law)
egyezmények (conventions)
írott vagy íratlan jognak, törvényeknek nem minősülő, bírói úton ki nem kényszeríthető konvenciók
írott vagy íratlan jognak, törvényeknek nem minősülő, bírói úton ki nem kényszeríthető konvenciók
1. Staute Law (törvényi jog) – Acts of Parliament
politikai magatartásszabályok
király jogállása
2. Common Law (szokásjog, bírói esetjog)
parlament jogállása
miniszterek jogállása

o      Staute Law (törvényi jog) – Acts of Parliament (kb. 350 törvény)
o      Magna Charta Libertatum (1215)
o      Petition of Right (1628)
o      Habeas corpus act (1679)
o      Bill of Rights (1689)
o      Act of settlement (1701)
-         Alkotmánytörténet
o      Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek, így
§       a főhatalom gyakorlására,
§       az állami szervek működésére, az apparátus működésére,
§       az állam és polgára viszonyára,
§       a polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó princípiumok alakulásának története.
-         Politikatörténet
o      Politika: az a társadalmi tevékenység, melynek során a fontos döntésesek a közösségben és a közösség számára meghozzák.
o      Politikatörténet: a döntések meghozatalára irányuló tevékenység (cselekvések, intézmények, programok, kapcsolatok, stb.) története.
o      politika ≠ állam
o      politikatörténet ≠ államtörténet
o      politika ≠ alkotmány
o      politikatörténet ≠ alkotmánytörténet
-         Jog
§       a „jog” szó használata Magyarországon
§       a XIX. század (1827) előtt: jus (törvény, igazság, hatalom)
§       1827 után: első ízben használják a mai értelemben (Pauly Károly: Magyar tiszti írásmód a polgári igazgatás és törvénykezés szótárával, Budán, 1827)
§       etimológiailag: yog = egyenes, egyenes irány
·      francia: droit
·      olasz: dritto
·      német: Recht
§       a yog, jog szócska értelében kettévált és kifejlődött belőle
·      helyes, igaz, jó
·      jobb, jó

-         A hordatársadalom jellemzői
o      Esetleges viszonyok alapján, a fennmaradás érdekében (a sikeres vadászatra mint gazdasági célra) szerveződő alkalmi közösségek.
o      közösséghez fűződő laza kötelékek
o      gyermekutánpótlás harmadlagos jelentősége
o      a konfliktusok kiválással történő levezetése
o      önzés
o      rendezetlen szexualitás
o      az uralom jellegzetes szerepe
o      brutális versengés
-         A vérségi társadalom jellemzői
o      Vérrokonságon alapuló szokásszerű társadalomszerveződés, a biológiaival szemben a szociális törvényszerűségek fölényével kialakult szolidáris szerkezetekből épül fel.
o      közösséghez fűződő erős kötelékek
o      gyermekutánpótlás hangsúlyos jelentősége
o      a konfliktusok csoporton belüli kezelése
o      szolidaritás
o      vérségi nyilvántartáson nyugvó, rendezett szexualitás
o      a vérségi demokrácia jellegzetes szerepe
-         A nagycsalád
o      vérközösség
o      munkaközösség
o      elosztási közösség
o      vagyonközösség
o      élet- és házközösség
o      szakrális közösség
o      jogközösség
-         A nemzetség
o      Rokonságon alapuló csoport, mely nem tartja fenn az együttes gazdálkodást és a közösségi vezetést, sem az élet- és házközösséget, de
§       tagjai a vérségi összetartozást tudatosan vallják,
§       „várományosi közösség”.
§       a vérségi kötelékek legmagasabb foka (férfi- és női ágak nyilvántartása
§       funkciója a koordináló feladatok ellátása és
§       közös katonai vállalkozások szervezése.
-         Életmódváltozás: a katonai demokrácia
o      nemzetségek
§       a vérségi szerveződés
§       a nemzetségi nyilvántartás
§       vérségi demokrácia
§       egyenlőségi elosztás
§       termelés alapú gazdálkodás
§       vagyoni egyenlőség
§       társadalmi egyenlőség
o      törzsek
§       politikai szerveződés
§       szomszédsági nyilvántartás
§       katonai demokrácia
§       egyenlőtlen, zsákmányoláson alapuló elosztás
§       zsákmányoláson alapuló gazdálkodás
§       vagyoni egyenlőtlenség
§       társadalmi egyenlőtlenség
-         A törzs
o      az életmódváltozásból következendően kialakult, politikai alapú társadalomszerveződés
o      fő funkciója a harci erő fokozása (támadás és védelem biztosítása)
o      ennek megfelelő katonai-politikai szervezet kialakítása és működtetése
o      a sikeres hadi vállalkozások garantálása
o      ennek érdekében a nemzetségek közötti kapcsolatok koordinálása
-         A törzsszövetség
o      a minél nagyobb katonai erő biztosítására létrejött megállapodás és politikai szervezeti konstrukció az együtt élő törzsek között
o      vérségi háttér nélküli politikai kapcsolatrendszer
o      a hadakozásnak (a politikai hatalomnak) alárendelt katonai és politikai szervezet)
o      törzsek fölötti irányítási, igazgatási és igazságszolgáltatási struktúra
-         A barbár állam
o      a törzsi-törzsszövetségi rendszer katonai demokráciájából kifejlődött katonai jellegű államalakulat, mely még elfogadja a vérségi szervezeteket, de már túlnyomó jelentőséget biztosít a politikai konstrukciónak
o      a területi szempontú hatalomgyakorlás előtérbe kerülése
o      az adóztatásra (még zsákmányolásra is) épített pénzügyek
o      a hadsereg professzionalizálódása
o      az adminisztratív apparátus kialakítása
o      a társadalmi rétegződésnek megfelelő hatalmi struktúrák
o      de (amitől demokrácia)
§       még a törzsi demokrácia formai érvényesítése
§       a fegyverképes férfiak politikai befolyásának érvényesülése
§       törzsi szerkezetre épülő hadsereg
§       a szabad germánok „jogainak” biztosítása


II. előadás – A középkori alkotmány elemei (2012. szeptember 20. – Völgyesi L.)
-         Ház, család, rokonság
-         Földbirtok, falu, vidéki közösségek
-         Város és céh
-         Egyház
-         Állam
-         Nemesi birtokigazgatás
-         A szabad királyi városok önkormányzati szervei
o      városbíró
§       12 fős belső tanács
·      24 fős külső tanács
o     80-100 fős választópolgárság
§      közgyűlés (polgárok)
·     városlakók (polgár, cseléd, koldus, kontár, napszámos, zsellér)
-         Céhek szervezete
o      céhgyűlés (céhmesterek testülete)
§       céhbíróság
§       atyamester
·      legények
§       mívlátó mester
-         Egyházi személyek
o      Krisztushívők
§       klerikusok, laikusok, szerzetesek
o      Klerikusok
§       kisebb rendek: ostiarius, exorcista, acolytus, szubdiakónius
§       nagyobb rendek: diakónus, áldozópap, püspök
o      Egyházi tisztségek, hierarchia
§       pápa, pátriárka, prímás, metropolita (érsek), püspök, exarcha, főesperes, esperes, plébános, káplán, lelkész, prépost, kanonok
-         Egyházzal kapcsolatos jogintézmények
o      Uralmi: teokratikus királyság, apostoli király, Isten kegyelméből uralkodó, (fő)kegyúri jog, interkaláris jövedelmek, ius spolii, kánoni választás, pápai rezerváció, placetum regium, simonia, invesztitúra
o      Vagyoni: tized, quarta, sedemica, párbér, kongrua, stóla
o      házassági jog
o      hiteleshelyi tevékenység, anyakönyvezés
o      végrendeleti jog
o      istenítéletek (IV. Lateráni zsinat – 1215, Budai zsinat – 1279)
o      erkölccsel, tisztességgel kapcsolatos perek
o      privilegium fori, manus mortua
-         Az egyházi hierarchia
o      prímás (esztergomi érsek)
§       esztergomi érsek és kalocsai érsek
·      püspökök
o     főesperesek
§      esperesek
·     plébánosok
-         A szerzetesség teológiája (Szent Ágoston nyomán)
o      Társadalomszervező erők
§       hatalomgyakorlás
§       pénz
§       vérségi kapcsolat
o      Szerzetesi Ellentársadalom
§       engedelmesség
§       szegénység
§       tisztaság
§       (evangéliumi tanácsok)
-         Szerzetesrendek
o      ágostoni regulát követő: ágostonos remeték, pálosok, premontreiek
o      benedeki regulát követő: bencés, ciszterci, karthauzi, trappista
o      koldulórendek: ferences, domonkos
o      lovagrendek: johannita, templomos, német
o      újkori rendek: jezsuiták, piaristák, irgalmasok, orsolyiták, angolkisasszonyok
-         Középkori oktatás
o      Septem artes liberales
§       trivium: grammatica, retorica, dialektika
§       quadrivium: geometria, aritmetica, astronomia, musica
o      Baccalaureatus
o      Licentiatus
o      Doctoratus
o      képzési helyek: plébániai és káptalani iskolák, studium generale, egyetemek
-         A „Corpus Iuris”-ok szerkezete
o      Corpus Iuris Civilis
§       Digesta
§       Codex
§       Novellae
o      Corpus Iuris Canonici
§       Decretum Gratiani (1140)
§       Liber extra (1234)
§       Liber sextus (1298)
§       Clementinae (1317)
§       Extravagantes lohannis XXII (1325/1500)
§       Extravagantes communes (1500/1503)
-         A patrimoniális állam
o      magánjogi jellegű hatalomgyakorlás
o      primitív államüzem
o      egyszemélyi törvényalkotás
o      legfőbb bírói hatalom
o      központi és helyi hatalomgyakorlás
§       birtokadományozás – hatalommegosztás – rendiség

III. előadás – A frank birodalom (2012. szeptember 27. – Bódiné B. K.)
Merovingok
-         Chlodvig (481-511)
o      a frank birodalom alapítója
o      megkeresztelkedett (496, Reims – szakrális jelleg, karizma)
o      a bizánci császártól consuli címet kap (509)
o      római császárok módján is megkoronáztatja magát
o      ezentúl minden Meroving király követte ezt a szertartást
o      patrimoniális királyság (az uralkodó földbirtoka mindennek az alapja)
o      az egész ország a király birtoka
o      halála után a birodalmat fiai négy részre osztják
-         Belviszályok
o      Chlodvig fia, Chlothar 30 évre újraegyesíti a birodalmat
o      Chlothar fia megint osztozkodni kezd
o      a belviszályokból a királyok is kiveszik a részüket
o      613-ban megint egyesül a birodalom 40 évre
o      a VII. század 2. felétől 3 királyság alakul ki
§       Neustria (Párizs – germánok, frankok, gallorománok)
§       Austria (Meta – frank többség, germán nyelv)
§       Burgundia (Lyon- keresztényesülés)
Lex Salica
o      a száli frankok törvénykönyve (V. század)
o      a tengermelléki frankok jogszokásainak összefoglalása
o      a középkor végéig hatással van a germán és a német jogra
o      minden uralkodó kiegészítteti, módosíttatja
o      az ítélet az elkövetett tett súlyától és az elkövető társadalmi pozíciójától függ
§       lopás
§       rabszolgák, szabadok elrablása
§       emberölés, gyermekgyilkosság
§       gyújtogatás
§       testi sértés, testcsonkítás
§       nemzetségtől való elszakadás
·      ha valaki az uralkodó mellé akart kerülni
·      3 darab égerfából készült pálcát törtek el a feje fölött, majd négyfelé szórták, így lemondott a hatalomról, kiszorult az örökségből
o      Lex Ripuaria, a ripuári frankok törvénykönyve

-         A Merovingok társadalmi hierarchiája
o      király szolgálatában állók
§       fegyveres kíséret tagjai
o      szabad frankok
§       katonáskodók
§       földjükön szabadon gazdálkodók
o      elszegényedett szabadok
§       elveszítik földjeiket
§       hatalmas adósságokkal tartoznak a földesuraknak
§       de jogképességüket megőrzik
o      félszabadok
§       felszabadított rabszolgák (dénárdobás által)
§       nem lesznek szabadok, a felszabadító földesúrnál kell maradniuk
o      rabszolgák

-         A Meroving királyi hatalom
o      személyes és elvben korlátlan jellegű hatalom
o      bannum: parancsolás, tiltás, büntetés
§       gyakorlatilag minden hatáskör, jogosítvány a király kezében van
o      legfontosabb támasza az egyház
o      a király az egyház védelmezője és tényleges feje
§       egyházkormányzati jogosítványok
·      egyházi zsinatok összehívása
·      egyházi szertartások meghatározása
·      invesztitúra joga (beleszólás a püspökválasztásba)
o      A királyi udvar
§       nincs adminisztratív központja, az udvartartás vándorol
·      központja a Szajna-medence
·      meghatározó tényezők:
o     Milyen helyek tudják ellátni az udvart?
o     Hol lehet vadászni?
o     Honnan irányítható a legjobban?
§       palotagróf (bíra, király helyettese)
§       refendárius (királyi pecsét őrzője, oklevelek kiállítója)
§       cancellarius és írnokok (refendárius segítői)
§       cubicularius (kincstár védelmezője)
§       senescalcus (legidősebb szolga, a mindennapi élet irányítója)
§       pohárnok (borért felelős)
§       istállógróf
§       marsallok
§       maiordomus (háznagy – királyi birtokok igazgatása, bírói hatalom, fokozatosan bannusok átvétele

-         Közigazgatás (grófságok, hercegség)
o      uralkodó által felhatalmazott gróf (igazságszolgáltatás, katonáskodás)
§       614-ig a király választ grófot, később a grófság lakói
§       adók és vámok 1/3-a + birtok, de nem tulajdon, amíg hatalmon van
o      a hercegség több grófságból épül fel
§       élen a király által kinevezett herceg áll

-         Igazságszolgáltatás
o      a grófságok szintjén a gróf intézkedik
o      „személyi jog” elve
§       mindenkivel szemben a saját népcsoportja jogai szerint járjanak el, feltéve, a közösségben van elég jogismerő az ő népéből
o      „területi jog” elve
§       ha nem lehet a személyi jog elve szerint eljárni, annak a területnek a joga szerint járnak el, ahol az illető él
o      bizonyítási eljárások
§       eskü
·      annál értékesebb az eskü, minél többen eskütársulnak
§       istenítélet
·      tüzes vas próbája
o     elfertőződött seb = ártatlan
o     gyógyuló seb = ördögi praktika, bűnös
·      forró víz próbája
·      üstpróba

-         A maiordomusok hatalma
o      a VII. században mindhárom királyságban a maiordomusok kezébe került a tényleges hatalom
o      III. Kis Pippin (747)
§       pajzsra emelve királlyá kiáltják, majd felkenik (751, Soissons)
§       patricius romanorum címet kapja, segítséget kérnek tőle a longobárdok ellen, megint felkenik (754)
§       halála után a birodalmon fiai osztoznak (768)

-         A Karolingok
o      Nagy Károly (768-814)
§       hódító hadjáratok
§       a Karolingok a Merovingok politikai intézményeit fejlesztették, építették tovább
·      a király csak Istennek felelős, hatalma elvben korlátlan
·      a királyé a bannum
·      a király feladata a közbéke fenntartása
·      a király gondoskodjon az árvákról, özvegyekről
§       A birodalmi gyűlés (placitum generale)
·      márciusi mező
o     a VIII. század közepéig így hívják
o     hadi szemletartással egybevéve
·      májusi mező
o     755-től
o     lovas katonák (sok fű kell a lovaknak)
·      „A törvény (capitulare) a nép hozzájárulásával és az uralkodó akaratával születik.”
§       A királyi udvar
·      Palotagróf
·      Öregszolga
·      Pohárnokmester
·      Istállógróf, marsallok
·      királyi kápolna, királyi kancellária
·      ajtónállók, későbbi testőrök
·      kardhordozó
·      mapparius (kéztörlőtartó)
·      királyi tanács: papok
·      királyi küldöttek (grófságok, hercegségek ellenőrzése)

IV. előadás – A Nyugati Franki Királyság (2012. október 04. – Bódiné B. K.)
-         Nyugati Franki Királyság
o      verduni szerződés (843)
o      Nagy Károly unokái felosztják a királyságot
o      III. Kopasz Károly – Nyugati Frank Királyság
§       arabok, vikingek (normannok) és magyarok támadásai
§       a politikai hatalom szétforgácsolódott, a királyi hatalom meggyengült
§       politikai labilitás, Kopasz Károly sikertelenül próbálja egy kézben biztosítani a hatalmat
§       csak birtokadományokkal tudja biztosítani híveinek hűségét
§       Edictum Pistense (864): a törvényt a nép egyetértése és a király rendelkezése alkotja
§       Kopasz Károly halála után fia, Hebegő Lajos uralkodik
o      Hebegő Lajos halála után többször előfordul, hogy a fejedelmek nem a Karolingok közül választanak királyt
o      888-ban Odót, Párizs grófját választják meg királynak
o      Capet Hugó
§       987-ben választják meg királynak
·      az alkalmasság elve szerint választják meg
·      fontosak az erkölcsi követelmények
·      fontos szempont a kinézet, szemrevalóság
§       „capet”: csuklyaszerű vallási ruhadarab
§       utódai a primogenitúra (elsőszülöttség) alapján kerülnek hatalomra
§       megszűnik a fiúk közötti birodalom-felosztás hagyománya

-         A területi széttagoltság
o      IX-X. század: a több grófságot felölelő nagyobb területi egységek, a regnumok és a hercegségek önállósága (Provence, Normandia)
o      X. század vége – XI. század eleje: grófságok önállósulása, majd kisebb területi egységekre való felbomlása
o      XI. század: a legtöbb földesuraság, váruraság, grófság, püspökség teljesen autonóm politikai egység

-         A királyi hatalom
o      a király tényleges hatalma saját birtokaira korlátozódott
o      a király közepes tartományúr
o      tekintélyének alapja a királyság szakrális jellege

-         A királyi hatalom eredete
o      koronázás és felkenés
§       égi galamb által hozott olajággal kenték fel, Isten kegyelméből
o      a felszentelés királyi aktus
§       más is megkoronáztathatta magát, de felkenve csak a király lehetett
o      a felszentelések révén a király magasabb rendű fejedelemmé válik
o      a király Istentől gyógyító erőt kap
§       az Istentől kapott olajból kifolyólag

-         A hűbériség
o      a hűbériség szertartása
o      hűbériség = pótlólagos rokonság
o      senior – vazallus – hűségeskü – földbirtok
o      a vazallus kötelezettségei
§       sértetlenség
§       megbízhatóság
§       hasznosság
§       becsületesség
§       könnyedség
§       lehetőség
o      a király nem uralkodó, hanem legfőbb hűbérúr
o      „Isten békéje” mozgalom
§       a grófok egymással és a király ellen is háborúztak
§       a mozgalmat a déli és a burgundiai püspök kezdeményezte
§       a király tehetetlen
§       a mozgalom a szegények védelmére kel
·      tilos a fegyvertelenek elleni erőszak
·      magánháborúk korlátozása
·      menedékjog szabályozása
·      lovagok egymás elleni fegyverhasználatának tilalma, korlátozása
o      a XII. században megkezdődik az ország politikai egységének helyreállítása
o      a francia királyok támogatója a polgárság és az egyház
o      gazdasági fellendülés, a legtermékenyebb földterület az uralkodóé
o      erősödik a király törvényhozó és rendeletalkotó jogköre
o      a Francia Királyság virágkora (1180-1328)
o      nagy népesség, dinamikus gazdaság

-         A központi kormányzat
o      Kancellária (jegyzők és titkárok)
§       írásbeli adminisztráció
§       király helyettesítése
o      Kamara
§       kincstárral kapcsolatos tevékenység
§       király fegyvereinek, ruháinak, prémjeinek felügyelete
o      Királyi Tanács
§       világi és egyházi előkelők
o      Titkos Tanács/Magántanács
§       Titkos Tanács: szűkebb kör
§       Magántanács: peres ügyek tanácsa
o      Sénéchal
§       öreg szolga
§       később connétable (főistállómester)
o      Marsall
o      Főpohárnok (pincemester)
§       a pénzügyeket is ő irányította

-         A helyi igazgatás
o      a koronabirtokokon a XI. századtól: prévȏt (elöljáró)
§       közigazgatás, ítélkezés, hadsereg parancsnoka
o      XII. század végén ú királyi tisztségviselő: bailli
§       a bailli-k északon, a sénéchal-ok délen jelentek meg
§       délen a sénéchal-ok vezették a közigazgatást
§       a bailli a Királyi Tanács tagja volt
§       elsődleges feladatuk a királyt megillető jövedelmek beszerzése

-         Igazságszolgáltatás
o      az uralkodó személyes ítélkezése (curia regis)
o      Châtelet, a párizsi városi bíróság
o      a parlamentek
§       a párizsi parlament: a legmagasabb országos ítélkezési fórum
§       bírái: „gens de robe longue” (ők viseltek először talárt)
o      kamarák: ügyekre szakosodás (egyházi és világi tanácsok)
§       panaszok és sérelmek kamarája
·      per indításának helye
§       vizsgálatok kamarája
·      bizonyítékok, helyszín vizsgálata
§       kérelmek és folyamodványok kamarája
·      ítélet és fellebbezés helyszíne
§       a torony kamarája (La Tournelle) – XIV. századtól)
·      csak büntetőügyek
·      elnevezése az ülések helyszínéből ered
o      bírák
§       a király nevezi ki őket életfogytig
§       később a bíró maga nevezheti ki utódát, a tisztség megvásárolhatóvá válik

-         A rendi intézmények kialakulása
o      hűbéresek gyűlései
§       hasonló jogkörök: pénzügyek
§       nincs mind a három rend képviselve (pl. városi polgárok)
o      tartományi rendi gyűlés (XIV. század)
§       pénzügyek, helyi törvényalkotás
§       már a városi polgárok is képviselve vannak)
o      általános rendi gyűlés (états généraux)
§       tanácsadó/döntéshozó (nem születtek törvények)
§       királyi előterjesztések, rendi felterjesztések
§       panaszfüzetek (rendi kívánalmak és sérelmek)
§       1302-ben IV. Szép Fülöp lesz a király
§       1347: a királyság három rendjének ülésezése – klasszikus rendi gyűlés

-         A Francia Királyság
o      a XII-XIII. században Európa vezető hatalma
o      a latin keresztény kultúra legfontosabb központja


V. előadás – A Keleti Franki Királyság (2012. október 11. – Bódiné B. K.)
o      verduni szerződés (843)
o      II. Német Lajos – Keleti Frank Királyság
-         IX. század
o      normannok, majd magyarok támadásai
o      a normannok elhagyják az országot (891)
o      magyar szövetség vége (907)
-         III. Vastag Károly
o      császárrá koronázzák (881)
o      királlyá választják (885)
o      megfosztják a tróntól (887)
-         A királyi hatalom felaprózódása
o      a királyság meggyengül
o      négy törzsi hercegség jön létre (X. század eleje)
§       szász, frank, sváb, bajor
o      a Karoling-dinasztia kihalása után a törzsi hercegek a frank I. Konrádot választották királlyá (911)
o      megbénul a kormányzás
o      érdekellentét a hercegek és a király között
-         A szász dinasztia (919-1024)
o      I. Madarász Henrik
§       919-ben királlyá választják (csak a frankok és a szászok, bizonytalanság)
§       921-től teljesen elfogadják
§       célja a politikai egység helyreállítása
§       elutasította a felkenést és a koronázási szertartást
·      nem kéri az egyház támogatását
§       szakított elődei országmegosztási gyakorlatával
§       még életében kijelöli, megválasztatja, megkoronáztatja utódát, I. Nagy Ottót
o      I. Nagy Ottó (936-973)
§       békés viszony a törzsi hercegekkel
·      házasodás mint eszköz
·      bizalmi emberek beültetése a törzsi hivatalokba
§       a királyi hatalom támasza az egyház
·      a szakrális uralkodó az egyház feje
·      a királyi hatalom, az államszervezet és az egyház összefonódása
·      a király a birodalmi egyház feje
o     invesztitúrajog
o     kedvezmények az egyház felé
§      immunitás
§      a központi kormányzat és a helyi közigazgatás főbb tisztségviselői egyházi személyek
·      a császári korona megszerzésére törekedett
·      950-ben meghal Lothar itáliai király
o     II. Berengár el akarja foglalni az itáliai trónt
o     elrabolja Lothar özvegyét és felajánlja a kezét I. Ottónak
·      I. Ottó 951-ben elfoglalja Észak-Itáliát, elkergette Berengárt és a longobárdok királyává koronáztatja magát
·      a wormsi birodalmi gyűlésen királlyá választtatja, Aachenben pedig megkoronáztatja fiát, II. Ottót (962)
·      962 februárjában a pápa császárra koronáztatja I. Ottót
o      Privilegium Ottonianum – a császár és a pápa viszonya
§       a császárság és a pápaság viszonyának szabályozása
§       szabad pápaválasztás
§       hűbéreskü a császárnak
§       később megtörik a hűségesküt, megszűnik a szabad pápaválasztás

o      Bizánc és a Német-római Császárság
§       Ki a valódi „római” császár? A bizánci baszileiosz vagy a latin imperator?
§       972: kölcsönös elismerés és egyenrangúság
§       II. Ottó és a bizánci császár unokahúgának házassága meg is szilárdítja
-         A X-XII. századi Német Királyság
o      hiányoznak a tulajdonképpeni államiság legfontosabb kellékei
o      nem alakultak ki a hatalomgyakorlás intézményi keretei
o      alig lehet központi kormányzásról beszélni
§       nincs központi székhely
§       az uralkodói udvar vándorol
§       egyházi székhely kijelölése
o      a XII. században önálló fejedelemségek alakulnak ki
o      nem az uralkodó lesz a legfőbb hűbérúr
-         A száli dinasztia (1024-1125)
o      Az invesztitúraharc
§       1073-ban VII. Gergely pápa nem jelentette be a pápává választását, nem kérte a császár jóváhagyását
§       a pápa megalkotta a szimoniákus eretnekség fogalmát
·      vásárlás, korrupció által hivatalba juttatott egyházi tisztségviselők
·      a pápa lemondatja a IV. Henrik által kinevezett püspököket
§       vita a milánói érseki szék betöltéséről
§       1075-ben a pápa érvényteleníti a császár valamennyi egyházi vonatkozású személyi döntését
§       1076-ban a császár lemondásra szólítja fel a pápát, aki erre kiközösíti a császárt az egyházból
§       1077 – Canossa-járás
-         A Stauf-dinasztia (XII-XIII. század)
o      I. Barbarossa Frigyes (1152-1180)
§       modern hivatalállam kiépítésére törekedett
§       a régi római császárok jogutósának tekintette magát
§       konfliktus III. Sándor pápával
§       a városok élén német tisztviselők (podesta)
·      akiket nem gondoltak hűségesnek, azokat nem fogadták
§       1177-ben békét köt a pápával Velencében
§       1183-ban békét köt a városokkal Konstanzban
-         A német fejedelemségek
o      a XIII. században 20-30 világi fejedelemség és 90 egyházi fejedelemség osztozott Németország területén
o      a rendi intézmények és a bürokratikus állam kialakulása az egyes fejedelemségek szintjén ment végbe
o      a XIV-XV. századra a birodalom államok szövetsége, konföderációja (Bund)
o      a király hatalma csak névleges
o      a központi birodalmi intézmények csak igen korlátozott hatáskörrel működnek
-         A birodalmi gyűlés
o      három kollégium
§       választófejedelmek
§       világi és egyházi fejedelmek
§       birodalmi városok küldöttei
o      a birodalmi gyűlést a császár hívta össze
o      a gyűléseket a mainzi érsek bonyolította le
-         A Birodalmi Kamarai Bíróság
o      kormányzati és ítélkezési funkció (1906-ig)
o      1495-ben állították fel
o      16 tágját a király nevezte ki
o      birodalmi szintű ügyek
o      fellebbviteli ítélkező fórum
-         A királyválasztás
o      a XIII. század második felétől a királyt a hét választófejedelem választja
§       mainzi érsek, trieri érsek, kölni érsek, cseh király, rajnai palotagróf, szász herceg, brandenburgi őrgróf
o      a választási eljárást 1356-ban a német Aranybulla szabályozta
o      a választás színhelye Frankfurt lett
o      az érvényes választásokhoz legalább négy választófejedelem jelenlétére volt szükség
o      a választófejedelmi méltóság férfi egyenes ágon öröklődött
-         A hadipajzsrendszer
o      1: uralkodó mint legfőbb hűbérúr
o      2: egyházi fejedelmek
o      3: világi fejedelmek
o      4: egyházi és világi fejedelmek hűbéresei, grófok, bárók
o      5: közönséges nemesek
o      6: ministerialisok
o      7: egypajzsosok
-         Szokásjog
o      szásztükör (Sachsenspiegel)
o      svábtükör (Schwabenspiegel)
o      XII. század
o      észak-dél
o      főként magánjog


VI. előadás – A skandináv államok alkotmányai (2012. október 18. – Képes Gy.)
-         Az északi periféria jellemzői
o      főbb tevékenységek, sajátosságok
§       rablóhadjáratok (gyarmatosítás, zsákmány- és fogolyszerzés)
§       kereskedelem (városalapítások, tengeri kereskedelem ellenőrzése)
§       föld, mezőgazdaság (csak Dániában jelentős, egyébként nem)
o      germán (viking) társadalmi struktúra továbbélése (X. század körül)
§       előkelők: hadvezérek, katonai vezetők (idoneitás)
§       szabadok: teljes saját lakosság
§       szolgák: hadjáratok során szerzett hadifoglyok
§       az állami formába való szerveződés során átvitték a törzsi társadalmi rétegződést
o      az európai (keresztény, feudális) minta átvételének hiányosságai
§       viszonylag erős központi hatalom
§       rendiség híján nincs ellenpólus
§       nem gyakorol hatást a római jog és társadalomszerveződés
§       a kereszténység nem igazán hatja át a népet
§       a rendiség csak jelentős csúszással jön létre
§       a szabad polgári és paraszti rétegek nem tűrnek privilégiumokat

-         A skandináv államok története dióhéjban
o      Svédország
§       600 körül alakul ki az egységes svéd állam (Yngling-dinasztia)
§       területe a X. században éri el a mai Svédország területének egészét
§       a legkorábbi dánok (ősdánok) először Svédország területén telepedtek meg
§       a XIII. században megerősödik a központi hatalom (Folkung-dinasztia)
§       1388/97-től perszonálunió, dán hegemóniával (kalmári unió)
§       1523: Gustav Vasa-féle felkelés
§       a XVII. században ismét megerősödik
o      Norvégia
§       a IX. században Széphajú Harald egyesíti Norvégiát
§       meghódítják Izlandot és Grönlandot
§       1388/97-től perszonálunió, dán hegemóniával (kalmári unió)
§       1536: Norvégia örökké a Dán Királysághoz tartozik, a norvég tanács feloszlatja önmagát, de az önálló jogrend megmarad
§       1814: kieli béke, perszonálunió a svédekkel, szabad alkotmány
o      Dánia
§       700 körül már létezik a királyság (Beowulf-ének szerint)
§       IX. század eleje: törzsegyesítés (Godfred)
§       X. század közepe: egységes dán állam (Öreg Gorm)
§       974: kereszténység felvétele (Kékfogú Harald)
§       XI. század: Norvégia, Skócia, Anglia meghódítása (Villásszakállú Svend, Nagy Kanut)
§       a XIV. századtól hegemón szerep Skandináviában
§       1532: svéd felkelés sikere
§       arisztokratikus jellegű rendi monarchia (a király arisztokratikus tanáccsal kormányoz)
§       1660-tól 1848-ig abszolút monarchia
§       XVIII. századtól felvilágosult abszolutizmus
-         Társadalmi tagozódás a középkorban, rendiség
o      nemesség (herremandok)
§       törzsi eredetű előkelő réteg
§       korlátozott hűbérúri hatalom
§       nemessé válás lehetősége: lovas szolgálat a királynál
§       adómentesség (skattefrihed)
§       XV. századtól megszűnik a mobilitás, XVI. századtól differenciálódás
o      városi polgárság (borgerek)
§       városiasodás már a X. századtól (Északi-tenger, Balti-tenger)
§       jelentős a kereskedővárosok gazdasági szerepe
§       adót fizetnek, támogatják az uralkodókat – cserébe jelentős kereskedelmi-gazdasági privilégiumok, már a XII. századtól
o      az egyház (kirke) renddé válása
§       helyzete a királytól függ (kereszténység, X. századtól), rászorul a király védelmére, cserében a királyt támogatja
§       nincs autonómia, de a XIII. századtól adómentesség
o      szabad parasztság
§       szabad harcosok rétegéből alakul ki
§       nincs erős földbirtokosi réteg, így a szabad parasztság fennmarad, gyakorlatilag földbérlők, rögzített járadékokkal (a jobbágyság intézménye csak Dániában alakul ki)
§       bonde: közösségi földtulajdonnal rendelkező szabad paraszt, részt vehet az országgyűléseken (különösen Svédországban)
-         A skandináv alkotmány intézményei
o      király
§       primus interpares (normann felfogás)
§       a tingek választják (vagy meg kell erősíteniük); capitulatio: bizonyos feltételek vállalása a trónra lépéskor (normann hagyomány)
§       a feudális királyi hatalom a X. századtól kezd kiépülni, a koronázási szertartás (egyházi legitimáció) csak a XII. századtól terjed el, de sokáig megmarad a tingeken történő beiktatás is
§       1282: a dán „Magna Charta” (Erik Klipping håndfæstningje, nemesi szabadság és tulajdon garanciáinak megerősítése
§       hitlevelek kibocsátása csak a XV-XVI. század fordulójától terjed el, ekkoriban jelenik meg az ellenállás joga (ius resisdendi) is
§       a XVI. században Dániában átmenetileg meggyengül a királyi hatalom (svéd felkelés miatt), de 1660-tól abszolút hatalom
o      országtanács (királyi tanács)
§       germán államokban jellemző utazó udvarból fejlődik ki (hird: a király kísérete)
§       XI. századtól a püspökök is megjelennek
§       a királyi tanács (kongens råd) tagjai adómentességet élveznek
§       1536-tól a királyi tanácsból létrejövő országtanács (rigsråd) kiemelt jelentőségre tesz szert Dániában (25-30 főnemes) átveszi a rendi gyűlés és a rendi alkotmány védelmezője szerepét
·      főbb hatáskörei
o     királyválasztás és håndfæstning betartatása
o     interregnum esetén az ország kormányzása
o     hadüzenet és békekötés, törvényalkotás
o     ítélkezés (legfőbb bírói fórum)
·      1660-ban megszűnik (abszolutizmus győzelme)
o      országgyűlés
§       a törzsi gyűlések (tingek, landstingek) kontinuitása figyelhető meg
·      helyi közügyekben dönt, bíráskodik, a király törvényeit iktatja be
·      capitulatiókban vállalja a király az összehívásukat, meghatározza a hatásköreit és a képviselet szabályait
·      Svédországban országos gyűlésként is megmarad
·      Dániában helyi gyűlések formájában él tovább
§       országos rendi gyűlések
·      Svédországban viszonylag széles körű képviselet (Riksdag)
(a szabad parasztság is képviseltetheti magát)
·      Dániában a 13. századtól arisztokratikus jellegű országos gyűléseket hívnak össze (Danehof), de ez a 15. századra elsorvad; 1468-ban I. Keresztély hív össze először általános gyűlést (Rigsdag), ahol a nemesek és a püspökök személyesen vesznek részt, a városok és egyházközségek (alsóbb papság és parasztság) pedig követek útján jelennek meg; a Rigsdag összehívása nem válik alkotmányos kötelezettséggé, rendszerint akkor hívják össze, ha a királynak támogatásra van szüksége (pl. 1660…)
§       bíróságok
·      alsó szint: a normann eredetű század (herred, herredsting)
(helyi bíráskodás, kivéve kereskedővárosok és egy ideig az egyház,
három, hat vagy tizenkét személy ítélkezik, többségi szavazással);
14. századtól királyi megbízottak állnak a herredstingek élén
·      a városok bírói autonómiával rendelkeznek
·      fellebbezési fórum: a tartományi gyűlés (landsting)
·      királyi bíróság (retterting): 14. századtól (IV. Valdemár dán király reformjai) harmadik szintű fórum, azaz a központi bíróság
fellebbviteli fórummá válik (nem jellemző a rendi államokra!)
·      az Országtanács legfelsőbb bírósági funkciója (az abszolutizmusig)
-         A skandináv jogrendszer alapjai
o      Római Birodalom határain kívül eső területek
o      germán törzsi jogrend él tovább
§       (az európai, recipiált római jogot is elutasítják)
o      jogi partikularizmus: nincs egységes nemzeti jog
§       területenként, városonként eltérő jogrend
§       Dániában még a korszak végén is: tartományi jogok
o      írott („alkotott”) jog nem jellemző
§       büntetőjogban azért van rá példa: az első bizonyosan ismert királyi
törvény IV. Knud vérbosszút tiltó 1200. évi dekrétuma volt;
fontos még II. Valdemár 1216 körüli, tüzesvas-próbát tiltó törvénye
o      kompilációk:
§       13. század eleje (1200-tól): tartományi jogok összefoglalása
először Scaniában, majd Sjællandon
§       legfontosabb az 1241. évi Jyske Lov („jüt törvény”), amely 1683-ig van hatályban (eljárási és anyagi jogi szabályokat is tartalmaz, és megtalálható benne a nemesi adómentesség és a király jogállásának szabályozása is

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)