EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS
PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET
VII.
előadás – A középkori angol alkotmány (2012. október 25. – Képes Gy.)
-
Britannia területének korszakai a XIX. századig
o őslakosok (kelták: Kr.e.
VI. évezredtől)
o római kor (I-III. század)
§
Britannia Superior (I. század)
§
Britannia Inferior (II. század)
§
eredmény: városi kultúra, műveltség, kereszténység (kelták)
o kereszténység (III-IV.
század)
§
kelta hittérítők terjesztik
o angolszász korszak (V-XI.
század)
§
együttes angol és szász hódítás, kelták visszaszorulása (Wales,
Skócia)
§
angolszász királyságok létrejötte; IX-XI. században dán hódítás
§
1066: hastingsi csata (korszak vége)
o normann korszak (XI-XIII.
század)
§
Hódító Vilmos reformjai, európai minta átvétele (feudális állam)
o rendi alkotmányosság
időszaka (XIII-XV. század)
§
királyi charták
-
Az angolszász korszak (V-XI. század)
o önálló angolszász
királyságok (V-IX. század)
o hét jelentősebb
angolszász királyság
o hatalmi széttagoltság, a
közigazgatás súlypontja a helyi szint
o egyház feletti világi
kontroll
o elterjed a common law, az
angolszászok közös joga
o dán támadás (IX-XI.
század)
§
Nagy Alfréd békét köt a dánokkal (878, Wedmore)
§
Danelaw: észak-angliai dán fennhatóságú terület
§
Nagy Kanut uralkodása: XI. század eleje
o Hitvalló Edward
uralkodása: 1042-1066
o az angolszász társadalom
tagozódása
§
előkelők
· uralkodói kíséret
· grófsági előkelők és kíséretük
· püspökök
§
szabadok
· lovagok (grófságok szabad
lakosai)
· szabad parasztok (földdel
rendelkező ás kunyhós parasztok)
· városok lakossága
(jelentőségük elenyésző)
§
félszabad és szolga státuszú rétegek
· angolszász hódítás
eredményeképpen kelták
o az angolszász korszak
alkotmányának vázlata
§
központi hatalom
· király vagy nagykirály
(bretwalda)
· bölcsek és előkelők
tanácsa: witan (tanácsadás, kezdetleges központi bíráskodás)
· germán törzsi gyűlés
(elnal)
§
helyi hatalom
· katonai alapú helyi
közigazgatási egységek (hundred, majd shire)
· grófságok élén:
earldorman
· jelentős helyi
bíráskodás, common law
-
A normann korszak (XI-XIII. század)
o a normann hódítás
§
Hitvalló Edward halála után trónviszály
§
Harold, a wessezi earldoman fia vs. Vilmos normandiai herceg
§
1066 Hastings: Vilmos legyőzi Haroldot
o Hódító Vilmos reformjai
§
normann arisztokrácia és angolszász előkelők integrálása
§
nyugat-európai feudális alkotmány
§
VII. Gergelyt nem fogadja el hűbérurának
§
1086: salisbury eskü: mindenki a király közvetlen hűbérese
§
1086: Domesday Book: birtokösszeírás
§
út a rendi átalakulás felé (XII-XIII. század)
o a normann korszak
társadalmi tagozódása
§
arisztokrácia
· angolszász világi és
egyházi előkelők
· normann és francia
arisztokraták (Vilmos hívei)
§
lovagok
· grófsági nemesség
§
polgárság
· főképp normann kereskedők
§
jobbágyság
· mezőgazdaságban dolgozó
korábbi angolszász szabadok, rögzített szolgáltatások („privilegizált
jobbágyság”)
§
szolgák, félszabadok
· (a XII. századtól
eltűnnek)
o a normann korszak
alkotmányának vázlata
§
központi hatalom
· király
o európai mintára a legfőbb
hűbérúr
· magnum consilium
o normann arisztokratákkal
egészül ki
· központi igazgatásban:
országos méltóságok
· központi bíráskodás:
curia regis
§
helyi hatalom
· grófságok (shire)
megmaradnak
· earldorman mellé a
királyhoz hű sheriffet küldi
· helyi bíráskodás:
grófsági és esküdtszéki bíróságok, akiknek a munkáját a vándorbírák segítik
(XII. századtól lordkancellár, equity bíráskodás)
o az első szabadságlevelek
a XII. században
§
I. Henrik (1100-1135)
· Hódító Vilmos fiatalabb
fia, II. Vilmos öccse
· normann arisztokraták
kényszerítik charta kiadására annak érdekében, hogy trónra léphessen (Charter
of Liberties, 1100)
o az egyházat sújtó
igazságtalan adók eltörlése
o urakkal szembeni egyes
pénzkövetelések elengedése
o ígéret I. Vilmos
alkotmányának helyreállítására
· halála után trónviszály,
zavaros időszak
§
II. Plantagenet Henrik (1154-1189)
· ő is kibocsát egy
chartát, de az egyházzal nem engedékeny
· Beckett Tamás canterbury
érsek meggyilkolása (1170)
· pajzspénzt szed
(scutagium)
o A Magna Charta Libertatum
§
I. Oroszlánszívű Richárd (1189-1199)
· keresztes hadjáratokba
bonyolódik
· otthon gonosz öccse,
János herceg uralkodik
§
Földnélküli János (1199-1216)
· folytatja Richárd
háborúit, elveszíti a francia birtokokat
· pénzért könyörög, majd
vereséget szenved Fülöp Ágost francia királytól
· runnymede-i mező, 1215:
Magna Charta Libertatum
o adókivetés csak a Magnum
Consilium jóváhagyásával
o szabad embert csak a vele
egyenlők által hozott ítélet alapján lehet elítélni
o városok számára a szabad
kereskedelem jogának biztosítása
o Az angol parlament
létrejötte
§
III. Henrik (1216-1272)
· megpróbálta
visszaszerezni a franciaországi birtokokat, költekezik, nem tartja be a Magna
Chartában foglaltakat
· 1258: oxfordi províziók
(15 tagú bárói testület uralma)
· városok és grófságok
küzdelme a bárók hatalma ellen, Simon de Montfort vezetésével
· mintaparlament (1265)
· III. Henrik esküt tesz a
Magna Chartára (1267)
§
I. Nyakigláb Edward (1272-1307)
· leigázza Walest, magának
követeli a skót trónt (William Wallace kivégzése, 1305)
· háborúskodások miatt
szüksége van a rendekre, 1295-ben összehívja az első tényleges parlamentet
o a XIV-XV. század
eseményei, a rendi kor vége
§
II. Edward (1307-1327)
· valójában feleségének
szeretője, Mortimer gróf kormányoz
· a skótok kivívják
függetlenségüket (Arbroath, 1320)
§
III. Edward (1327-1377)
· megerősödik a parlament
(impeachment intézménye)
· kitört a százéves háború
§
Anglia a százéves háború után
· 1453: francia győzelem
· Rózsák Háborúja
(1455-1485): York (fehér) és Lancaster (piros) házak között, az arisztokrácia
színe-java megsemmisül
· Tudorok
(Lancaster-oldalág) kerülnek hatalomra
· VII. Henrik (1485-1509),
új kormányzati módszerek
o a rendi korszak
társadalmi tagozódása
§
arisztokrácia
· világi és egyházi
előkelők (House of Lords)
§
lovagok
· grófsági nemesség (House
of Commons)
§
polgárság
· városi lakosság (rendi
képviselet ugyanaz, mint a lovagoknál)
§
parasztság
· rétegük differenciálódik
(vagyoni szempontból)
· korábbi szolgák,
félszabadok ide emelkednek
o az angol alkotmány
pillérei
§
king
§
common law
§
parliament
o az angol rendi alkotmány
vázlata
§
központi hatalom
· király
o hatalmát a chartákba
foglalták, valamint a szokásjog szerint a rendek korlátozzák
· létrejön a rendi
országgyűlés (parliament)
o House of Lords
(arisztokrácia, személyes jogon)
o House of Commons
(grófságok és városok rendi képviselete)
o választójog, parlamenti
jogok első megjelenési formái
· központi közigazgatási
szervezet kialakulásának kezdetei
o Sakktábla Kamara, pü.
igazgatás
· központi bírósági
rendszer megerősödése
· XV. század, százéves
háború, Rózsák háborúja, felbomlik a hármas egyensúly, központosítás (Tudorok)
§
a helyi hatalom struktúrája lényegesen nem változik
o az angol jogrendszer
alapjai
§
common law
· az angolszász népek közös
joga
· helyi bíróságok
gyakorlatában alakul ki (grófságok)
§
equity
· lordkancellár
jogszolgáltatása a XII. századtól
· saját bírósági rendszere
és gyakorlata alakul ki
§
statute law
· charták, províziók,
későbbi törvények (act)
§
jellegzetességek
· történetiség,
jogfolytonosság, szokások jelentősége
· római jogi hatás
elhanyagolható, kivéve Skóciában
VIII.
előadás – Periféria, megkésettség, modernizáció (2012. november 8. – Völgyesi
L.)
-
Kelet-Közép-Európa sajátosságai a feudalizmus évszázadaiban
-
periféria – centrum perifériája
-
időbeli megkésettség
-
modernizáció: futás a többiek után
-
érintett államok (latin kultúra keleti pereme)
o Ausztria
o Lengyelország
o Csehország
o Magyarország
o Horvátország
-
Ausztria
o Frank Birodalom része
(Ostmark)
o 955: Lech-mezei csata (I.
Nagy Ottó német király megszervezi Karinti, Stájer, Krajna őrgrófságokat
o Bladenberg-dinasztia
(976-1246)
§
1156: őrgrófság -> hercegség (Barbarossa Frigyes császár)
§
II. Harcias Frigyes herceg halála (IV. Béla magyar király)
o Habsburg-dinasztia
(1246-1740)
§
1278: Osztrák Hercegség megszerzése II. Ottokár cseh királytól
§
XIV. század: Karintia, Krajna, Tirol, Trieszt, Vorarlberg
megszerzése (osztrák örökös tartományok, 1491)
§
1438-1439: V. Habsburg Albert német-római császár
§
1477: házasság révén Burgundia és Németalföld csatlakozik
§
1526: cseh és magyar trón megszerzése
§
1713: pragmatica sanctio: örökös tartományok oszthatatlanok
o Habsburg–Lotharingiai-ház
(1740-1918)
-
Lengyelország
o Piast-dinasztia (IX.
század – 1291)
§
I. Mieszko (964-992) független krakkói érsekség alapítása
§
1024: Vitéz Boleszláv királlyá koronázása
o vegyesházi uralkodók
(Přemysl, Piast, Anjou) 1291-1399)
o Jagelló-ház (1386-1572)
§
1569: Lublini Unió Litvániával (nemesi köztársaság)
o nemesi köztársaság
választott uralkodói (1573-1795)
o 1795: Ausztria,
Oroszország és Poroszország felosztja Lengyelországot
-
Csehország
o Nagymorva Birodalom
(833-906)
o 1085: királykoronázás
(II. Vratiszláv)
o Přemysl-ház (872-1427)
o Luxemburgi-ház
(1310-1427)
§
1346-tól német-római császár is (Károly, IV. Venczel, Zsigmond)
o vegyesházi uralkodók
Habsburg, Podjebrád, Hunyadi, Jagelló (1437-1526)
o Habsburg-ház (1526-1620)
o utána Ausztria örökös
tartománya
-
Magyarország
o Árpád-ház (890-1301)
o vegyesházi királyok
(Anjou, Luxemburgi, Habsburg, Jagelló, Hunyadi) 1308-1526)
o Habsburg-ház (1526-1740)
o Habsburg–Lotharingiai-ház
(1740-1918)
-
Horvátország
o 925-ben Tomislav királlyá
koronázása
o 1091-ben meghal II.
István, magszakadás
o 1091: Szent László magyar
király általi megszállás
o 1091: zágrábi püspökség
megalapítása
o 1102: Könyves Kálmán
magyar és horvát király
o 1102-1918: magyar Szent
Korona tagja
-
a szélső nemzetté válás okai
o időbeli megkésettség
§
Burgund állam (Worms) 413
§
Nyugati Gót Királyság (Aquitania) 418
§
Frank Állam (Aachen) 486
o első királykoronázás
§
horvát: 925 (Tomislav)
§
magyar: 1000 (Szent István)
§
cseh: 1085 (II. Vratiszláv)
§
lengyel: 1027 (Vitéz Boleszláv)
§
lemaradás, antik társadalmak maradványai, törzsi rendszer
o külpolitikai
megosztottság (Német-római Császárság és Bizánci Császárság ütközőzónája)
o antik előzmények hiánya,
használhatatlan romok
o gyors mintavétel
kényszere
o törzsi államok szétverése
o szervezetlen, anorganikus
társadalomfejlődés
o egyházi szervezés
hiányosságai
-
a periférialét következményei
o nincs alulról történő
kezdeményezés
o a politika és a jog
túldimenzionálása
o felülről szerveződő,
erőltetett, messianisztikus reformok
o centrum és periféria
munkamegosztása: rendi provincializmus, fejelten polgárság
o stabil centralizáció
kudarca
o nyugati nagyhatalmi
expanzió elleni ellenállásra való képtelenség
o speciális társadalmi
rétegződés
§
a fő- és középnemesség hegemóniája
§
főpapság kiemelkedő pozíciója: privilegium fori, immunitás, örökös
állami tisztségek, manus mortua
§
széles földművelő réteg: jobbágyok, zsellérek, szolgák, cselédek
(alacsony adóterm. -> kevés pénzmozgás -> terményadó)
§
idegen ajkú, elkülönülő, elzárkózó polgárság
o módosult középkori
alkotmány
§
király: társadalom- és politikaformáló feladat
§
hűbériség hiánya
§
országos és udvari méltóságok: javadalom nélküli feladatok, a
hőség és szolgálat alapja a királyi udvarhoz való tartozás, nem feltétlenül
öröklődő tisztségek)
§
királyi tanács: a király ellenzéke, folyamatok lassítása
IX.
előadás - A Magyar Királyság a középkorban: patrimonialitás és rendiség (2012.
november 15.)
-
állammodellek, államformák és kormányformák
o feudális
§
patrimoniális monarchia
§
rendi (képviseleti) monarchia
§
abszolút monarchia
o polgári
§
alkotmányos monarchia
§
parlamentáris monarchia
§
parlamentáris köztársaság
-
honfoglalás
o a kettős honfoglalás
elmélete (László Gyula)
o 894-896: a Kárpát-medence
megszállása
o kalandozások kora
o törzsi-nemzetségi
társadalom
-
társadalmi tagozódás az Árpád-korban
o magyarok
§
ispánok
§
vitézek
§
közszabadok
o székelyek
§
primorok
§
lófők
§
közszékelyek
-
az államalapítás
o Géza és István kül- és
belpolitikája
o Kereszténység felvétele
o nemzeti függetlenség
biztosítása
o Kárpát-medence egyesítése
o teokratikus királyság
o új társadalmi és
politikai berendezkedés
-
az egyházi hierarchia
 |
-
királyi vármegyék felépítése
 |
-
belviszályok kora
o Orseolo Péter és Aba
Sámuel ellentéte
o Vazul-ág trónra kerülése:
András és Béla
o Salamon és Béla fiai
(Géza és László)
o Könyves Kálmán és Álmos
herceg
o a XII. század
trónviszályai
-
átalakuló társadalom
o a föld a hatalom alapja
o királyi földek
eladományozása = hatalommegosztás
o bárói hatalmaskodás =
szerviensi mozgalom
o árutermelés: városi
társadalom megjelenése
-
Aranybulla (1222)
o évente fehérvári
törvénylátó nap
o senkit perbehívás nélkül
el ne marasztaljanak
o a nemesek és egyházak
jószágának szabadságáról
o a királynak az országon
kívül való hadakozásáról
o a nádorispán és az
országbíró hatalmáról
o idegenek méltóságot csak
a tanács beleegyezésével kapjanak
o hogy egész megyék
ispánsága örökül ne adassék
o hogy szerzett birtokától
senki meg ne fosztassék
o ellenállási záradék (papi
aranybulla és kehidai oklevél)
-
a rend fogalma
o feudális
államberendezkedés idején
o csoport
o nagyjából azonos
társadalmi állás
o öröklődő kiváltságok
birtokosai
o politikai
érdekérvényesítés
-
magyar rendek
o főpapság (praelati)
o főnemesség (barones)
o nemesség (nobiles)
o polgárság (civites)
-
a nagy társadalmi átalakulás
o III. Béla reformjai
o II. András és az
Aranybulla-mozgalom
o IV. Béla ellentmondásos
politikája és a tatárjárás
o az utolsó Árpád-háziak:
IV. László és III. András
-
az interregnum időszaka (1301-1308)
o trónkövetelők
§
Anjou Károly Róbert
§
Premysl Vencel (a cseh király fia)
§
Wittelsbach Ottó bajor herceg
o koronázások
§
1301: Károly Esztergomban (esztergomi érsek)
§
1301: Vencel Székesfehérváron (kalocsai érsek)
§
1305: Ottó Székesfehérváron (csanádi és veszprémi püspök)
o bárói családok: Kőszegi,
Subich, Kán, Aba, Borsa, Csák
o 1312, rozgonyi csata
-
Károly Róbert (1308-1342)
o a kiskirályok által
megosztott ország egyesítése
o centralizáció
o banderiális hadsereg
o városiasítás
o pénz- és adóreform
o visegrádi királytalálkozó
-
I. Nagy Lajos (1342-1382)
o nápolyi hadjárat
o una eademque libertas,
ősiség, úriszék
o egységes nemesi rend és
jobbágyság
o kancelláriai reform
(cancellaria maior et secreta)
o Lengyel Királyság
-
Anarchia időszaka
o Mária királynő
(1382-1395)
o II. Kis Károly
(1385-1386)
o 1387: Erzsébet
anyakirálynő meggyilkolása
o 1387. március 31-én
Zsigmond magyar király
o 1396: nikápolyi vereség
o 1401: Zsigmond a bárók
fogságában
o siklósi egyezmény,
konszolidáció
-
Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)
o külpolitika
§
1410: német király
§
1414-1415: konstanzi zsinat
§
1420: cseh király
§
1433: német-római császár
o városok támogatása
o huszitizmus (John Wyclif,
Husz János)
o erdélyi parasztfelkelés,
kápolnai unió
-
Zsigmondtól Mátyásig (1437-1458)
o Habsburg és Jagelló
ellentét
o I. Ulászló és Hunyadi
János
o Hunyadi kormányzó és
főkapitány
o V. László és a
Hunyadi-fiak
-
Hunyadi Mátyás (1458-1490)
o Szent Korona
visszaszerzése
o igazságügyi reformok
o centralizáció
o kincstári reform
o zsoldoshadsereg
o nyugati külpolitikai
orientáció
-
a Jagelló-ház uralma (1490-1526)
o trónvárományosok: Ulászló
cseh király, Corvin János, János Albert, III. Frigyes és fia, Miksa
o 1505. évi rákosi
vérengzés
o Jagelló és Habsburg-ház
szerződése
o Dózsa-féle parasztháború
o Tripartitum
o Mohács
-
az országgyűlés előzményei
o törzsi, nemzetségi
gyűlések
o zsinatok (pl. 1092,
Szabolcs)
o törvénylátó napok
(Székesfehérvár)
o szerviensi kongregációk
(pl. 1267, Esztergom)
o királyi tanács ->
felsőtábla
o 1290, 1298: parlamentum
generale
o 1405: Pozsony, városjogok
o 1445: királyválasztó
országgyűlés Pesten
-
Kérdések
o Mikor volt az első
országgyűlés?
o Személyes megjelenés vagy
követek útján?
o Dekrétum (törvény) helye
a jogforrási hierarchiában:
o Milyen gyakran és mikorra
kell összehívni?
o Hol tartandó?
-
a nemesi vármegye tisztségviselői
 |
-
kiváltságos népek és területek
o kabarok (szepesi
tízlándzsás szék)
o jászok
o kunok
o hajdúk
o zsidók
o székelyek
o szászok
o Turpolyai vagy Túrmezei
Kerület, Tiszai Koronai Kerület
o Titeli sajkások,
Nagykikindai Kerület
o horvát, dalmát, szlavón
vidék
o tengermellék: Fiume és
Buccari
-
kiváltságos kerületek igazgatása
 |
-
székely székek szervezete
 |
-
székely székek (sedes siculorum)
o Udvarhelyszék
o Marosszék
o Sepsiszék
o Kézdiszék
o Orbaiszék
o Csíkszék
o Aranyosszék
-
szász székek szervezete
 |
-
szász székek (sedes saxonum)
o Nagyszeben
o Szászváros
o Szászsebes
o Szerdahely
o Újegyház
o Nagysink
o Segesvár
o Kőhalom
o Medgyes
o Nagyselyk
o Beszterce
o Brassó
X.
előadás - A hispániai rendi gyűlés (2012. november 22. – Bódiné B. K.)
-
Al-Andalusz (VIII. század körül)
o emirátus, 927-től
kalifátus
o a mórok uralma
o széttagoltság
§
a Határőrvidék államai
§
berber dinasztiák által vezetett kisállamok (berber központ
Algéria)
§
szlávok által uralt
kisállamok
§
az „andalúz” arisztokrácia által vezetett kisállamok
· ország középső része
· andalúz: földesúri
csoport
-
a Reconquista
o XII. század, keresztes
hadjáratok, mórok kiszorítása
o XII. század második fele:
önállósuló területek
§
1189: Portugália, Katalónia
o a XIII. század végéra a
mórok Granadába szorulnak vissza
o vegyes etnikumú ország
(zsidók, keresztények)
o Portugália
§
önálló királyság a XII. században
§
Lisszabon és az angol kereskedelmi kapcsolatépítés
§
folyamatos konfliktus Kasztíliával
o Kasztília
§
a félsziget vezető hatalma
§
keresztes hadjáratok sikerei
§
legnagyobb tartomány és lakosság
o Aragónia
§
kikötők a Földközi-tengernél
§
Katalónia (textilipar)
§
Barcelona (kereskedelem)
§
gazdaságilag és társadalmilag a legjelentősebb
o 1469: Kasztília és
Aragónia egysége
§
házasság: Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella
§
1474-ben uralomra is lépnek
-
Rendi gyűlések
o a rendi struktúra
kisállamonként szerveződött
o minden államnak saját
rendi intézményei és gyűlései voltak
o előzménye a corte general
(adók megszavazása)
-
León
o az ország északnyugati
csücske
o curia (1188): IX. Alfonz
összehívja a rendi gyűlést
o egyházi és világi
előkelők, városok küldöttei
o az uralkodó a „jó
emberek” tanácsa nélkül nem hoz döntést
§
három rend tagjai, kölcsönös megegyezés (eskü)
-
Kasztília
o Cortes (1250, Sevilla)
o rendi gyűlés, mindhárom
rendnek (a főpapok távol)
o sérelmek és panaszok
(1281)
§
jog- és szabálysértések (sérelmek)
§
kormányzati visszaélések (panaszok)
o XIV. századtól
majorátusok
§
hitbizomány-birtokegységek
§
elidegeníthetetlen, feloszthatatlan
§
városok beintegrálónak
o a XV. századtól a rendi
gyűléseken már csak 18 kasztíliai város küldöttei
o a három rend nem külön
szerveződött, a király jelenléte nélkül nem ülésezhettek
o Hermandad
(városszövetség)
§
fénykoruk a XIV-XV. században
§
városok-nemesek között
§
katonai, vallási és gazdasági célok (kereskedelmi, hajózási
szövetségek)
§
biztonsági célok (Santa Hermandad, 1476), bűnmegelőzési cél
o a királyi hatalmat segítő
rendi intézmények
§
Királyi Tanács
§
Titkos Tanács
· uralkodó szűk létszámú
tanácstestülete
· bizalmas kapcsolat
§
Igazságszolgáltatási Tanács
· uralkodó személyes
ítéleteiben segíthet
§
Inkvizíció Tanácsa
· XV. században indul meg
igazán, a század végén büntetést is kiszabhat
· 1468-tól működik
· kikeresztelkedett zsidók
üldözése
· eretnekek, erkölcsi
tévelygések üldözése
§
Lovagrendek Tanácsa
· financiálisan támogatják
a királyt
§
Mesta (a juhtenyésztők társasága)
· XIV. században jön létre
· merino: vándorló juhok
· jogi problémát jelent a
juhvándorlás
o Katalónia
§
Curia generalis (1283)
· az uralkodó kettős
ígérete
o az uralkodó a rendi
gyűlés tagjaival alkot törvényt
o évente összehívja a
király
· nem törvényhozó
§
Barcelona (1299)
· rendelkezés a gyűléseken
meg nem jelentekről
· a gyűlés a létszámtól
függetlenül határozatképes
§
II. Jakab (1301)
· rendi gyűlés háromévente
§
1356-tól generalitat
· 7 tagú testületi gyűlés
tagjaiból
o 2 főnemes
o 2 pap
o 3 városi képviselő
· Barcelona ellensúlyozására
· ma is Katalónia kormánya
-
Aragónia
o Plena curia (1282,
Zaragoza, III. Péter)
o Aragóniai Unió
§
nemesi szövetség a királlyal szemben
§
a nemesség követeléseket irat alá a királlyal
§
nemesi adómentesség
o 1307-től rendi gyűlés 3
évente
§
Állandó Bizottmány
· ha éppen nincs rendi
gyűlés
· fontos kérdésekben segít
a döntésben
-
Rendi gyűlések Itáliában
o Rendi gyűlések
§
Az Itáliai Királyság parlamentjei
· Észak-Itália
· Dél-Itália (Nápoly és
Szicília)
§
Tartományi gyűlés
§
A városállamok gyűlései
o Észak-Itália
§
1154-től Barbarossa Frigyes többé-kevésbé rendszeresen összehívta
§
Curia generalis (1158, Roncaglia)
§
császári hatalom és a helyi önkormányzatok joghatóságának
elhatárolása
§
plenáris ülés (nem törvényalkotás)
§
bíráskodási tevékenység, jogtudósok is szerepet kapnak
o Dél-Itália (Nápoly és
Szicília)
§
ünnepélyes jellegű gyűlések
· nincs törvényhozás
· királyválasztás,
dinasztikus események
§
Territoriális kúria (csak adott területen)
· tisztségviselők
visszaéléseinek (1234) kivizsgálása
· II. Frigyes minden évben
összehívja
§
Gyűlések a három rend részvételével
· II. Frigyes (1240)
· nincs törvényalkotás
· tanácskozó gyűlések
· önreklámozás az uralkodó
részéről
§
Anjou Károly
· nem szerette a rendi
gyűléseket
· Curia (bírók és
tisztségviselők)
o három feladat
§
ítélkezés
§
költségvetés/kincstár
§
meghatalmazott ügyek a királytól
· „szicíliai vecsernye”
o 1282, húsvét hétfő,
Palermo
o katonai atrocitások a
francia katonák által, harc a civilekkel
o el kell hagynia Szicíliát
§
Aragóniai Jakab (1282, Catania)
· megerősítés
§
I. Frigyes (1296, Palermo)
· 12 fős tanács
o bölcs és nemes emberek
o a hivatalnokok
ellenőrzése időről időre
o eljárhat a
rendellenességekben
o Tartományi gyűlések
§
Colloquim generale
§
a parlamenti tagság feltétele
· a pátriárkától való
közvetlen függés
· a „talea militae”-hez
való tartozás
§
törvényhozás és ítélkezés
§
hadiszemlével összekötve – militáns
o a velencei városállam
§
nemesi köztársaság
§
a város élén herceg (doge)
§
a városi közösség választott intézményei
· Hercegi Tanács (Consiglio
Ducale)
o 1172-ben állítják fel
o a herceg halála esetén ők
irányítanak
o a XIII. századtól
elsődlegesen irányító funkció
· Kormány (Signoria)
o törvényjavaslatok,
tanácsok napirendje
o összesen 10 fő
§
doge
§
3 hercegi tanácstag
§
6-an a Negyvenek Tanácsából
· Nagytanács (Maggior
Consiglio)
o tanácsok tagjainak
megválasztása
o törvényhozás
o kegyelmi jogkör
o homo novus: csak a doge
engedélyével kerülhetett be, a jelölőbizottság listájából a Negyvenek Tanácsa
választ
o Serrata (1297, majd 1329)
§
1297: bekerülési metódusa lezárása
§
1323: a Nagytanács tagsága örökletes lesz
§
csak az lehetett tag, aki a velencei anyakönyvben van, és a
Negyvenek Tanácsa is támogatja
· Negyvenek Tanácsa
(Quarantia)
o költségvetés, pénzverés
és ítélkezés
o legfelsőbb bírói fórum
· Tízek Tanácsa (Consiglio
dei Dieci)
o mindenkit ellenőrizhettek
§
Dózseválasztás
· felkiáltással
· a XII. századtól sorsolás
és választás
· 30 elektor a
Nagytanácsból
o 30 ember 9 embert
megszavazott
§
40 jelöltet kell megszavazni a Nagytanácsból a 9 embernek
· nyolclépcsős folyamat
· 20 napon belül le kell
zajlania
· végül 41 ember papíron
választja meg a dózsét
· kiválasztás, majd
ceremónia
· Collegio dei Correttori
alla promissione ducale
o megvizsgálják, hogy a
meghalt dózse tartotta-e magát az esküjéhez
· Inquisitori sovra li Doge
defuncto
o általában véve vizsgálja
a dózse tevékenységét
o a halott dózse hagyatékából
ki kellett fizetni a kárt
XI.
előadás – A bizánci állam története (2012. november 29. – Bódiné B. K.)
-
római államszervezet, görög kultúra, keresztény hit
-
a bizánci elnevezés csak a birodalom vége után alakult ki
-
magukat rómaiaknak hívták (imperatorok, római császárok
örököseiként)
-
Byzantion gazdag kereskedőváros alapítása
o városalapítás legendája
(Sztrabón)
o „a vakokkal átellenben”
o Hérodotosznál is
olvashatunk róla
-
330-ban fejlődik fővárossá (Konstantin székhelye Byzantion
közvetlen közelében)
-
az egész birodalom súlypontja ide kerül
-
gazdagabbak Rómánál
-
három oldalról tenger, a negyedik oldalról háromszoros védőfal
végzi
-
3 korszakra osztható történelem (aktuális ellenség szerint)
o V.-VIII. század: barbárok
o VIII.-XIII. század:
arabok
o XIII. század: keresztes
hadjáratok
-
I. korszak (barbárok)
o Justinianus császár
időszaka
o stabil és
megingathatatlan államszervezet
o egységes birodalom
alkotása
-
II. korszak (arabok)
o Bizánc fénykora
o visszaverik az ellenséget
o latin helyett görög a
hivatalos nyelv
-
III. korszak (keresztesek)
o kevésbé mesés időszak,
kevésbé virágzó birodalom
o 1204-ben elfoglalják a
várost, a császár kiszorul
-
a vallás átjárja az élet minden szegletét
-
képrombolók mozgalma
o képrombolók vs.
képtisztelők
o vita a szentek és Krisztus
ábrázolhatóságáról, imádhatóságáról
o Oroszországban elfogadott
és bevett dolog
o a képrombolók szerint
bálványimádás, a képtisztelők szerint egyszerű tisztelet
o IV. Leó elítéli, 230-ban minden szentképet
leszedet és üldöztet
o a papság és a vezetés
támogatja az üldöztetést, a szerzetesek és a lakosság tiltakoznak
o váltakozó elfogadás és
üldöztetés
o IV. Leó fia még
vehemensebben üldözte, halállal büntette őket
o 787, niceai zsinat
§
minden képromboló rendelet visszavonása
§
a tisztelet térdhajtással fejezhető ki
§
a zsinat döntését hibásan fordították le (tiszteletadás helyett
imádás)
§
a konfliktus most a nyelvi különbségekből indult ki (a görög
teológiai nyelv kifejezőbb)
o IX. század, erőteljes
képromboló hullám
o Theodóra 843-ban
engedélyezi a képek tiszteletét
o a konfliktus azonban
visszaköszön
-
III. Leó: Ekloga (726)
o bizánci jog átfogó
„kodifikációja”
o magán- és büntetőjog, de
nem az egész bizánci jog
o családjog, öröklésjog,
tulajdonjog
o gyakorlati jogi kézikönyv
a bíróságoknak
o római jogon alapszik
(Justinianus)
-
évszázados ortodox és katolikus különbözőségek
-
a VI. században a keletiek nem fogadják el a pápát, pátriárka kell
nekik
-
a keleti egyházak nem egyezkednek
-
dogmatikus eltérések Kelet és Nyugat között
-
794, frankfurti zsinat
o Hiszekegy-ima (Atya, Fiú,
Szentlélek)
o a görög katolikusok nem
említik a Fiút, a Szentlelket Isten kisugárzásának tartják
o ma sem egyértelmű, melyik
mit jelent
-
Bizánc virágkora
o új berendezkedés,
Makedón-dinasztia (867-1025)
o I. Baszileosz
§
szó szerinti fordításban „császár”
§
egyszerű származás
§
a törvény szerint mindenki
lehetett császár
§
kedveli a görög és a latin kultúrát, a római jogot
§
bizánci jog valódi kodifikációja
§
60 baszilika (császári törvénykönyv)
§
+1 törvénykönyv (Epanagogé, 879)
· jogok és kötelezettségek
(császár, pátriárka, egyházak)
· a császár és a pátriárka
az államszervezet két feje
· ők biztosítják az emberek
jólétét
o császár: testi jólét
o pátriárka: lelki üdv
· a császár mindenekfölött
áll, minden egyházi hatalmon kívül (Isten földi helytartója)
· államszervezet
bürokratizálódása
o II. Baszileosz
§
a „bolgárölő”
§
bővíti a birodalom területét
§
1018, Bulgária elfoglalása
§
14.000 katonát megvakíttat, de minden tízediket csak fél szemre,
hogy haza tudják kísérni a többit
§
szövetségese Szent István
§
Bizánc északi szomszédja Magyarország
§
Imre herceg felesége bizánci hercegnő lesz
§
Bulgária 1187-ig bizánci tartomány
-
egyházszakadás (skizma - 1054)
o életviszonybeli
különbségek (Konstantinápoly gazdagabb) -> öltözék, irodalom, művészet,
társadalom
o Róma apostoli alapítású,
Konstantinápoly mesterséges (330)
o Szentháromság körüli vita
o egyházi fegyelem kérdése
§
papi nőtlenség (kereszténység)
§
böjti előírások
§
mise (az ortodox mise legalább 3 óra hosszú)
o versengés a hittérítésben
(bolgárok -> Cirill és Metód)
o főszereplők:
§
Mihály bizánci pátriárka
§
Humbertus érsek, pápai legátus
o a skizmát megelőző évben
vallási konfliktus
o a keletiek a cölibátus
értelmetlenségét hangsúlyozzák
o vitairat, beindul a
konfliktus
o IX. Konstantin bizánci
császár egyezséget akar
o Mihály békítő levelet ír
a pápának, jóindulatot kér, de kihagyja a fontos udvariassági formulákat
o a pápa kiakad, követeket
küld Konstantinápolyba
o Mihály nem fogadja a
követeket
o a pápa megint követeket
küld (3 tagú legátus, Humbertus vezetésével)
o Humbertus művelt és jó
diplomata, de Bizánc-ellenes
o a pátriárkát megkerülve a
császárral tárgyal
o Humbertus elveszti
türelmét, „nyilvánosházba való dögvészes csirkefogónak” nevezi a császárt
o felerősödik a
Szentháromság-konfliktus
o 1054. július 16-án
Humbertus az Hagia Szophia oltárára elhelyezett kiközösítési bullában
kiközösíti Mihályt és támogatóit)
o IX. Konstantin válaszol
o 1054. július 24-én Mihály
szintén kiközösíti Humbertust
o ez volt az egyházszakadás
két dokumentuma
o akkoriban senki sem vette
komolyan
o a keresztesek segítséget
kaptak Rómától
o csak a XII. századra
látszik az egyházszakadás végérvényessége
-
A birodalom végkora (XIV-XV. század)
o mindennapos polgárháborúk
o oszmán-törökök
megjelenése
o a törökök furcsa nép
képzetét keltették
§
eddig csak európaiakkal csatáztak
§
eltérő kultúra, vallás
o lassan elfoglalják a
birodalmat
§
1396, Nikápoly
§
1453, Konstantinápoly végső ostroma, 2 hónapos küzdelem
§
a bizánciaknak senki sem segít, török létszámfölény, jobb
szervezettség, jobb fegyverek)
o Konstantinápoly neve
Isztambul lesz
§
a Török Birodalom gazdasági-politikai központja
§
hivatalosan egészen 1930-ig Konstantinápoly
-
Társadalmi berendezkedés
o császár
§
bárki lehetett császár
§
társuralkodó a császár testvére vagy fia (pl. I. Baszileosz három
fia)
§
kezdetben közfelkiáltással választották
§
eltérő beiktatási ceremónia
· nem egyházi, hanem
katonai jellegű (templom helyett katonai gyakorlópálya)
· először aranyból készült
nyakláncot kapott
· aztán pajzsra emelték (I.
Leó császár pajzsok mögött öltözött át, ezért a hagyomány)
· császári ruha, diadém,
bíbor csizma (föníciai hagyomány, a bíbor nagyon drága volt)
§
több külön ceremónia (születés, házasság esetén)
o nagybirtokosok
§
császár támogatói
§
a római Szenátusnak felel meg, de Bizáncban csak jóváhagyási joguk
van
§
hivatali rangsor megszervezése
§
a hivatali szék nem, de maga a rang egy életre szólt
§
18 fokú hivatali ranglétra
· császár családja (1,2,3)
· legfőbb női udvari
méltóság (4)
· eunuchok
(5,6,7,8,9,10,11,12)
· császári hálószoba őrzője
(13)
· császári ruhatár
elöljárója (14)
· legmagasabb hivatalnok
(15)
· ceremóniamester (16)
· „Konstantinápoly atyja”
(17)
· császári tintahordozó
(18)
o földművesek
§
szabad parasztok
· adófizetők (georgoi)
· katonáskodók
(sztratioták)
§
elszegényedett parasztok
· földjeiket bérbe adták
§
nincstelen parasztok
o rabszolgák
§
a IX-X. században is vásárolják őket
§
fontos munkaerő
§
mindenhol jelen voltak
§
ingó dolognak tekintették
XII.
előadás – Oroszország története (2012. december 6. – Bódiné B. K.)
-
három korszakra bontható
o kezdetektől 1240-ig: a Kijevi Rusz
o 1240-1480: tatár uralom
o 1480-1696: moszkvai Oroszország
-
A Kijevi Rusz korszaka
o a keleti szlávok
megjelenésétől számítjuk
o őshaza: Elba, Dnyeper,
Balti-tenger, Kárpátok
o a VI. században
szétszóródnak (népvándorlás)
o 15 törzs
o VIII-IX. században:
területi-politikai képződmény
o államalakulat előzménye
o keleti szláv törzsek
egyesítése
o 2 központ
§
Novgorod (észak)
§
Kijev (dél)
o politikai és hatalmi
központok
o A Balti-tengeren és a
Fekete-tengeren folytatott kereskedelem felügyelete (varég-görög kereskedelmi
útvonal)
o a varégok a IV. században
megjelennek Novgorodban és adót fizettetnek velük
o 862-ben Novgorod
megtagadja az adófizetést, hazaküldik a vikingeket
o belviszályok, belső
ellentétek
o nem találnak maguknak
uralkodót, visszahívják a varégokat
o megállapodnak a rusz
törzsekkel (vezetőjük Rurik)
-
Rurik
o a cári dinasztia
megalapítójának tekintik
-
Oleg
o Rurik utódja, oldalági
rokona
o a Kijevi Rusz alapítója
o északi és déli központi
hatalom egyesítése
o a központ Kijev lesz, nem
pedig Novgorod
-
I. Szent Vlagyimir
o tovább építi az államot
o egyesíti a keleti
szlávokat
o központi kormányzat: fiai
és fegyveres kíséretének tagjai lesznek a helytartók
o sok törzs és etnikum
o az egység megtartásának
eszköze a katonai erő és a vallás
-
kezdetben pogányok voltak
-
napimádás, saját törzsi szokások
-
Vlagyimir pantheónt hoz létre (álomkultusz)
-
a kijevi dombon pogány szentély
-
több isten megjelenése, görög és monoteista vallások hatása
-
Vlagyimir választani kényszerül
o későbbi államérdekek
o saját szempontjai
-
felveszi a görög kereszténységet (Bizánc)
-
kapcsolódás a keresztény világhoz
-
írásbeliség, egyházépítés, ikonfestészet
-
„kettős hit”: hivatalos kereszténység és pogány hiedelmek harca
-
Bizánci Nemzetközösség
o görög hit
o konstantinápolyi
pátriárka fennhatóságának elismerése
o bizánci császár
tekintélye
o bizánci kultúra egyetemes
értékei
-
az egyházszervezetet is bizánci mintára szervezték
o az alap a görög hit
o egység vezetője a 22 metropólia
(2 nem görög)
o a metropóliát a pátriárka
nevezi ki
-
Vlagyimir halála után trónviszály
-
fia, Bölcs Jaroszláv lesz a király
o óorosz állam virágkora
o Kijev átalakítása Bizánc
mintájára
o Szent Szófia székesegyház
o Arany Kapu
o kapcsolatok az európai
királyi udvarokkal
o felesége a svéd herceg
lánya, veje a bizánci császár lánya
o Russzkaja Pravda
§
különböző változatok, a legkorábbi 1036-1054 idejéből (Bölcs
Jaroszláv)
§
jogszabályok, törvények (rövid változat)
§
társadalmi kibontakozás követhetősége
§
bizánci hatás a törvényhozásra
§
büntetőjog, a hangsúly a büntetésen
§
ítélkezés a fejedelem udvarában, a bírságok mennek a kincstárba
o halála után meghatározza
az öröklési rendet
§
szeniorátus
§
a fiai nem egyenlő mértékben örökölnek
§
a legidősebbé Kijev, a többieké a később szerzett földek
§
oldalágiak kiszorítása az öröklésből
§
biztosított a Rurik-dinasztia folytonossága
-
1097, ljubecsi fejedelmi gyűlés
o határozat: mindenki
megkaphatja apai örökségét
o dinasztián belüli
öröklődés
o hiányosság, hogy csak a
központját határozza meg az örökölt területnek, a pontos határokat nem
o ez az öröklési rend és a
szeniorátus váltja egymást
-
hármas hatalmi képlet
o fejdelem
§
intronizáció: Kijevben a Szent Szófiában ráültetik „apja és
nagyapja” trónjára, ezzel megszerzi a fejedelmi címet (ülő helyzettel felségjogok)
§
az egész apparátus élén áll
§
általában az lehetett fejdelem, akinek az apja is az volt
§
voloszty: a fejedelmek nem földeket, hanem a földek járadékát
kapták
§
csak az a fejdelem kapott fegyveres kíséretet, aki megszerezte a
volosztyot, különben deklasszálódott
o druzsina
§
fejedelem fegyveres kísérete
§
fegyveres szolgálat a fejedelem számára
o vecse
§
népgyűlés
§
mindenki részt vehet rajta (szabad, fegyvert viselő férfiak közül)
§
szavaznak az adókról, fejedelmet választanak, igazságszolgáltatás,
bíráskodás
-
A tatár uralom korszaka
o senki nem tudta, kik a
tatárok
o első hadjárat: 1223,
orosz területek ellen
o 1237: jelentős
területeket foglalnak el
o végső csapás: 1241, Kijev
elfoglalása
o a Kijevi Rusz vége
o 1242-re a tatárok
alávetették az orosz területeket
o létrejött az Arany Horda
mint állam
o Batu kán követeli, hogy
ismerjék el fennhatóságát
o északnyugati területek
§
Novgorod jól prosperált
§
bojár köztársaság
· vecse irányítása
· bojár: arisztokrata réteg
· kb. 2000 család
§
XIV. század: „Novgorod Nagyságos Úr”
§
XV. században a moszkvai államhoz kapcsolódik
o nyugati-délnyugati
területek
§
tatárok, litvánok, lengyelek, magyarok célpontja
§
Nyugatról remélik a segítséget, de az elmarad
§
elfogadják a tatárokat
§
XIV. század: lengyel-litván megegyezés, 1385-ben perszonálunió
§
összefonódik a sorsuk
§
felbomlik a keleti szláv egység
§
mai Ukrajna, Belorusszia területe
o északkeleti területek
§
formális fejedelmi hatalom
§
vazallusi függés
§
ajándékokat kellett vinni a kánnak, aki cserébe oklevelet (jarlik)
adott
§
adófizetési kötelezettség
§
különleges szolgáltatások (vámjövedelem, ajándék)
§
14 adófajta
§
csapatokat kellett kiállítani
§
14 fejedelemség, a régió központja Vlagyimir (Vlagyimiri
Nagyfejedelemség)
§
normalizálódik a kapcsolat a tatárokkal
§
együttműködés, megbékélés
§
ők maguk verik le a tatárellenes felkeléseket
§
a vlagyimiri nagyfejedelem a részfejedelmek felett állt
§
folyamatos küzdelem a címért: Moszkva és Tver
o I. Kalita Iván
§
kalita = pénzeszsák
§
pénz mellett esze is volt
§
első vlagyimiri nagyfejedelem
§
leverte az 1327-es felkelést, a tatárok segítségével
§
moszkvai volt, egy darabig mindig ők kapták a címet
§
területi dezintegráció
§
együttműködés az egyházzal az egységért
§
Moszkva mint egyházi központ
o Moszkva megerősödése
§
kiújuló hatalmi harcok
§
megépül a Kreml
§
legyőzik a rivális fejedelmeket, Vlagyimir a moszkvai fejedelem
örökbirtoka
§
felbomlik a hatalmi egyensúly
§
fenyegeti őket az Arany Horda
§
1380: hadjárat Moszkva ellen
§
Kulikovónál Dmitrij legyőzi a tatárokat (1380)
§
Moszkva lesz a tatárellenes mozgalom központja
§
kevesebb adót kell fizetniük
o változások az egyházban
§
1430: firenzei zsinat, firenzei unió
· az ortodox egyház
képviselői elismerik a pápa fennhatóságát
§
II. Vaszilij fejedelem elutasítja az uniót
§
1448: moszkvai zsinat
· nem a pátriárka, hanem a
nagyfejedelem választ püspököt
· függetlenedés a
konstantinápolyi patriarchátustól
§
1458: önálló orosz egyház
-
A moszkvai Oroszország kora
o XV. század közepe: orosz
földek gyűjtése
o III. Nagy Iván
§
tatárfüggés alatti északkeleti államok visszaszerzése
§
adófizetés megtagadása
§
1480: a tatárok kísérletet tesznek az Arany Horda összetartására
§
a tatárok megfutamodnak Iván seregét látva
o XV. század: rosszija
elnevezés
o rohamos terjeszkedés a
XV-XVI. században
o a moszkvai nagyfejedelem
a bizánci császár örököse, német-római császár riválisa
o a közigazgatás
átalakulása
§
nagyfejedelem (legfőbb irányító)
§
bojár duma (tanács – bojárok + okolnyicsijok (ceremóniamester) +
városi lakosok
§
udvari intézmények
§
az állami és katonai tisztségek többségét a bojárok töltik be
§
mesztnyicsesztvo: előkelőségi rangsor
· nem az alkalmasság, hanem
a család és a származás számított
§
törvényszékek (prikázok) jogvégzett szakapparátus
§
egységes bíráskodás: „Törvénykönyv” című könyv, 1497
· bírósági eljárás
· igazságszolgáltatási
rendelkezések
o Moszkvai Állam
kialakulása, 1453
§
Bizánc eleste
§
teológiai és történelmi magyarázat
· Isteni elrendeltetés,
Isten megbüntette Konstantinápolyt
· hatalmi folytonosság
eszméje
o Augustustól származik
o IV: Rettegett Iván erre
hivatkozva lesz cár
· Moszkva a harmadik Róma
o Róma (latinok miatt
bukott el)
o Konstantinápoly (firenzei
unió miatt bukott el)
o Moszkva (sosem bukik el)
§
intézményesül a hatalmi felsőbbség
§
„Szent Oroszország”
· csodatevő szentek által
védelmezett kereszténység
· a cár őrködik állam és
hit tisztasága felett)
· „igazi keresztényhez illő
műveltség”
o IV. Rettegett Iván
§
1547-ben lesz cár, mert kiskorúsága miatt előbb nem lehetett
§
Országos gyűlés (zemszkij szobor)
§
Oroszország két részre
osztása (1565):
· Opricsnyina
o Közvetlenül a cár hatalma
alatt álló területek
o opricsnyik: rendőri,
katonai gárda
o zárt kör, szigorú
szabályok
o kb. 6000 fő
o az ország nagyobb része
· Zemscsina
o A bojár duma igazgatása
alatt álló területek
o az ország kisebb része
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése